Kormányomat keresztényként szolgálni...

Beszélgetés Erdődy Gábor szentszéki nagykövettel

Miután tavaly Tar Pál betöltötte hetvenedik életévét, a köztisztviselői törvény alapján lemondott szentszéki nagyköveti posztjáról. Az új kormány Erdődy Gábort javasolta utódának. A parlamenti meghallgatáson százszázalékos támogatottságot kapott, így Mádl Ferenc köztársasági elnök kinevezte vatikáni nagykövetnek. Október 24-én adja át megbízólevelét a Szentatyának.

Ön nem karrierdiplomata. Most mégis felkérték, illetve megbízták, hogy országunkat nagykövetként képviselje a Vatikánban. Mit gondol, milyen szempontok játszottak szerepet e felkérésben?

- Életrajzomból is kiderül: nem tudatosan készültem a szentszéki nagyköveti posztra, de életem alakulásában a katolikus egyházhoz való viszony mindig meghatározó volt. Nem a legújabb politikai konjunktúra alapján "fedeztem fel" Istent. Családom akkor is gyakorolta vallását, amikor ebből inkább hátrány, mint előny származott. Azt gondolom, a vatikáni kapcsolat nagyon fontos a mindenkori magyar kormány számára, hiszen a római katolikus egyház is lassanként elfoglalja azt a helyet országunk életében, amely ezeréves múltja alapján erre feljogosítja. Az a morális erő, amely a rendszerváltás bekövetkeztében és az azt követő fejlődésben nélkülözhetetlen volt az újjászerveződő magyar társadalom számára, jelentős tömegek szemében épp a katolikus egyház által jelenik meg látható módon. Sokunknak ezt az erőt, erkölcsi tartást mindenekelőtt a katolikus egyház közvetíti.

Fontos a hitéleti szerepe, de megkerülhetetlen és megkérdőjelezhetetlen az oktatásban, kultúrában és az egészségügyi szférában is. Bénult és demoralizálódott állapotból kellett a nemzetnek újjászületnie. A katolikus egyház a magyar valóságnak meghatározó eleme, ezért minden kormány számára fontos, hogy milyen a katolikus egyházzal és a Szentszékkel a kapcsolata. Jelen kormányunk is ebből indult ki, és talán úgy gondolhatta, hogy e nagyköveti posztra olyan embert jelöl, aki eddigi élete során ezeket az értékeket képviselte és gyakorolta, a Vatikán és a magyar püspöki kar felé ezt hitelesen tudja képviselni. Nyilván közrejátszott az is, hogy bár nem vagyok karrierdiplomata, de hat évet töltöttem Németországban, így nem ismeretlenül vágok a feladatba.

Fontos lehetett az is, hogy a katolikus egyház és a Szentszék hogyan reagál jelölésemre. A felkészülés során egyházunk vezetői bizalommal voltak irántam. A beszélgetések azt közvetítették számomra, hogy az előttünk álló években pozitív és nyílt együttműködésre számíthatok. 1997-ben, miniszteri biztosként szerepem lehetett a pápának adandó koncert, valamint az egyházi vonatkozású kincseinket a Vatikáni Múzeumban bemutató kiállítás kezdeményezésében. Néhány további szerény tervem mellett - őszinte örömömre - ezeket is méltónak találta az 1998-ban hivatalba lépő kormány arra, hogy megvalósítsa.

Hat év németországi gyakorlat után "kihívás" vatikáni nagykövetnek lenni?

- Úgy érzem, ez egyfelől hatalmas megtiszteltetés, és egyben egyszeri lehetősége életemnek. Várhatóan a közeljövőben ismét Európához csatlakozunk jogilag is. Nagy öröm számomra, hogy Magyarországot az európai integrációt legmélyebben és leghitelesebben képviselő Szentszéknél érvényesíthetem. Az egyház a legrégebbi és leghatékonyabb diplomáciai szervezet. Mindenhol jelen van. Ezért a Szentszék állásfoglalásai, globális vagy nemzetállamokat érintő kérdésekben is nagyon fontosak. Európa egységével, a humanitárius problémákkal, a Szentföld katasztrofális sorsával, a fenyegető iraki-amerikai háborúval kapcsolatban rendre állást foglal a Szentszék. Ezeket ismerni kell, és tájékoztatni kell róla kormányomat. A Szentszék területe kicsiny, de rendkívüli hatása van az egész világra.

Másfelől gyakorló katolikusként e munkát megélni: hihetetlen megtiszteltetés és szerencse. De azt gondolom, semmi sem történik véletlenül a földön...

Sokan gondolhatják, hogy a Vatikán a polgári kormány által kiküldött nagykövetet szívesebben fogadja, mint a mostani kormányét. Érez valami előítéletet? Lehet valami negatív változás a magyar-vatikáni kapcsolatokban?

- A kialakult harmóniához képest érdemi elmozdulás nem várható. A mindenkori magyar kormánynak az az érdeke, hogy a Szentszéknek hazánkról pozitív képe legyen. Én nem éreztem bizalmatlanságot a Vatikán részéről. Egyetlen indirekt utalás sem volt arra, hogy a bizalom fogyott vagy megrendült volna. A katolikus egyház speciális magyar helyzetéből adódóan folytatódni fog az a folyamat, amely kilencvenben elindult. Azt lehet mondani, hogy az egyházpolitikában, az egyház szerepének megítélésében folyamatos fejlődés figyelhető meg. Kárpótlás, jóvátétel, az egyház jogi helyzetének viszszahelyezése természetes állapotába - ezt a heroikus munkát az Antall-kormány kezdte el. A magyar-vatikáni szerződés megkötésével a Horn-kormány továbblépett, melyet 1997 végén ratifikáltak. A jövedelemadó egy százalékának felajánlása révén is komoly anyagi lehetőségeket kapott az egyház. Az Orbán-kormány az adott jogi kereteket szélesítette, mélyítette, intenzíven kitöltötte, s jelentős előrelépéseket tett az egyház anyagi támogatásával is. A Medgyessy-kormány az egyházi iskolák tanárainak fizetését is ötven százalékkal emelte, s ezt kiterjesztette a hitoktatókra is. Mindenkinek érdeke ezt a folyamatot előrevinni.

Milyen feladatai vannak a vatikáni nagykövetnek? Közvetít a Szentszék és Magyarország közt? Ez nem az egyházi csatornákon keresztül történik?

- A kevésbé tájékozottak számára fontos leszögeznem, hogy én nem az egyházat képviselem, hanem a magyar kormányt. A megbízásomból következő feladatokat akarom elvégezni, szoros együttműködésben a magyar egyház itteni képviselőivel. Természetesen magyar egyházamat is képviselem, még ha ez nem is szerepel a megbízólevelemben. Megkönnyíti helyzetemet, hogy a vatikáni-magyar kormánykapcsolatok problémamentesek és rendkívül jók, ez már a legelső látogatásaim alapján kiderült. Már a megérkezésemet követő első napokban találkoztam Jean-Louis Tauran, illetve Leonardo Sandri érsekkel, akik a Szentszék diplomáciájának vezetői.

Ezek protokolláris találkozók voltak?

- Igen, de véleményt is cseréltünk. Felvázoltam az otthoni katolikus egyház helyzetét, a kétoldalú kapcsolatok aktuális kérdéseit. A beszélgetések során olyan nyíltsággal, barátságos hangvétellel találkoztam, amely rendkívül jólesett. Úgy vélem, a magyar-szentszéki diplomáciai kapcsolatok pozitív tartalmán túl e gesztusok azzal is magyarázhatók, hogy mi, keresztények mindannyian egy nagy család része vagyunk, ahol a kérdezők és a nyilatkozók együvé tartoznak. Mindez személy szerint is nagy élmény és nagy megtiszteltetés. Feladataim közé tartozik az is, hogy az Olaszországban található magyar keresztény vonatkozású emlékhelyekre is gondom legyen. Ugyanígy feladatom, hogy egyházi vonatkozású tudományos-kulturális eseményeken részt vegyek, azokat szervezzem vagy támogassam. A határon túli magyarok egyházi életének támogatása is munkám része. Szeretném nyomon követni a magyarországi boldoggá avatások folyamatát. Ez természetesen az egyház feladata, de a magam lehetőségeivel talán én is tudok segíteni. Több olyan esemény van, ahol az egyház és az állam együttműködik. Erre jó példa az a november 17-én rendezendő viterbói ünnepség, melyet a Szent Erzsébet-fejereklyét őrző oltár felújításának befejezése alkalmából rendeznek, s amelyet a magyar kormány is támogat. Állami részről még egy háromnapos konferencia is szerveződött Szent Erzsébetről a római Magyar Akadémián. Elődöm, Tar Pál ebben is nagyszerű munkát végzett.

Ön most négy-öt esztendőre feladta oktatói-történészi karrierjét. A nagyköveti beosztásból egyszer hazamegy. Miket szeretne addig is elérni, hogy hazatérve ne elfecsérelt időnek tűnjön a Rómában eltöltött időszak?

- Boldog leszek, ha elmondhatom, hogy a magyar nemzet ügyét úgy tudtam képviselni, hogy valamennyire személyesen is hozzá tudtam járulni ennek az igen jó kapcsolatnak a további elmélyítéséhez. Ha minél több konkrét programot sikerül elindítani, amelyek ezeket a kapcsolatokat erősíthetik. Ha a magyar vonatkozású olaszországi egyházi emlékek gondozása kapcsán sikerül felmutatnunk, erősítenünk a keresztény magyar identitást. Ha úgy mehetek haza, hogy Magyarország épp akkor lehet az EU része - amely teljes összhangban van meggyőződésemmel -, amikor én diplomataként dolgoztam. Jó érzésemhez persze az is hozzátartozik, hogy ha gyerekeim, feleségem és édesanyám is boldogan élnék meg ezt az időszakot.

Bókay László

Új szentszéki nagykövetünk 1951 júliusában született. Katolikus családban nőtt fel. 1974-ben nősült meg, felesége Csorba Csilla, a Petőfi Irodalmi Múzeum főigazgató-helyettese. Két gyermekük van.

Erdődy Gábor 1975-ben szerzett diplomát az ELTE történelem-német szakán. Rendkívül nagy hatást gyakorolt rá professzora, Szabad György, akit atyai jó barátjaként tisztelhet, és aki szakmai, erkölcsi, emberi példaképe. 1976-ban doktorátust szerzett, 1988-ban kandidált, 1999-ben pedig habilitált az ELTE-n, ahol 1975 óta kisebb megszakításokkal oktatóként dolgozik. Szakterülete a XIX. századi magyar és nyugat-európai polgári átalakulás, nemzeti fejlődés.

Az egyetemes történeti tanulmányok, illetve oktatómunka részeként az egyház szerepe, politika- és eszmetörténeti hatása témájával foglalkozó szakszemináriumokat látogatott, illetve tanárként szakszemináriumokat, doktori kurzusokat tart.

1988 első felében a Leuveni Katolikus Egyetem és a Magyar Kollégium ösztöndíjasa volt. Hazatérése után az éppen alakuló Igen című katolikus ifjúsági folyóirat, valamint a Magyar Napló szerkesztőségének alapító tagja lett.

Az első szabad választások után Antall József miniszterelnök Németországba küldte, ahol 1990 és 1992 között mint első beosztott diplomata, majd 1996-ig mint nagykövet dolgozott. Itt ismerkedett meg és kötött barátságot Kada Lajos érsekkel, aki akkor bonni nuncius volt.

1996-os hazatérése után ismét az ELTE-n tanított, illetve miniszteri biztosként készítette elő a millenniumi rendezvényeket. 2000 óta Széchenyi-ösztöndíjas, idén pedig kinevezték az Andrássy Gyula nevét viselő Budapesti Német Nyelvű Egyetem professzorává. 1996-ban a Magyar Köztársasági Érdemrend Középkeresztjével, 1997-ben pedig a csillaggal ékesített német Nagy Szolgálati Kereszttel tüntették ki.

Aktuális Archívum Kapcsolatok Magunkról Impressum

Új Ember:hetilap@ujember.hu
Webmester: webmaster@storage.hu