A török időktől a szocializmus okozta szenvedésekig

Konferencia a ferences lelkiségről

A Pázmány Péter Katolikus Egyetem Bölcsészettudományi Karán Pucilowski József domonkos vikárius vezetésével működő egyháztörténeti munkacsoport kezdeményezésére szerzetesrendekkel foglalkozó konferenciasorozat kezdődött október 14-én, az egyetem piliscsabai campusán. Az ezentúl minden októberben megrendezendő háromnapos tudományos tanácskozás idei témája a "Ferences lelkiség hatása az újkori Közép-Európa történetére és kultúrájára" volt.

Miért éppen a ferences lelkiség? - kérdeztük Medgyesy-Schmikli Norbert történésztől, a konferencia titkárától. Magyarországon 1926-ban, Assisi Szent Ferenc halálának hétszázadik évfordulója alkalmából rendeztek legutóbb tudományos ülést a ferences rendről, s akkor jelent meg az eddig utolsó tanulmánykötet is róluk. Így méltányos, hogy ismét sok szempontból és tudományos igénnyel elemezzék a ferencesek és a társadalom kapcsolatait - mondja Medgyesy-Schmikli Norbert, aki maga is "ferences-kutató", amennyiben évek óta foglalkozik XVIII. századi csíksomlyói passiójátékokkal, keletkezésük művelődéstörténeti hátterével.

A mostani konferenciát a Szűz Máriáról illetve Kapisztrán Szent Jánosról elnevezett hazai, valamint a Szent István királyról nevezett erdélyi rendtartománnyal közösen szervezte az egyetem. Erdő Péter rektor és Fröhlich Ida dékán megnyitóját követően a bevezető előadást Várnai Jakab tartományfőnök tartotta, "Ferences források: lelkiség és történelem" címmel. A ferences eredetű kultúra elmei több formában is megjelentek a konferencián: az egyetem Kájoni János szkólája népénekeket és gregoriánt énekelt, a Boldog Özséb színjátszókör pedig eredeti, 1767-ből való csíksomlyói passiójátékot adott elő.

A hazai és külföldi egyetemekről, kutatóhelyekről érkezett előadóknak több mint nyolcvan előadását hallhatta közel négyszáz érdeklődő három napon át. A késő-középkortól napjainkig tartó időszak története, lelki és kulturális hatása adta a konferencia témáit: a ferenceseknek a török hódoltság idejében és a reformációval kapcsolatosan, majd a katolikus megújulásban betöltött szerepétől, néprajzi, irodalomtörténeti, művészettörténeti vonatkozásokon át a XX. század első felében történt új ferences lelkiségű alapításokig, illetve a szocialista államtól elszenvedett üldöztetésig.

A ferences közegben vagy ferences hatásra létrejött irodalmi, képzőművészeti, liturgikus zenei és más alkotások tárgyszerű elemzése mellett, pontosabban még az előtt a ferences lelkiség tanulmányozása állt a konferencia munkájának középpontjában - hangsúlyozza Őze Sándor történész, docens, a konferencia elnöke. Azt vizsgálták, hogy a ferences lelkiség hogyan tükröződött az irodalmi alkotásokban. Hogyan hatott a katolikus megújulásban, hogyan a főnemeseinkre, hogyan a nép imádságaira, énekeire, hogyan vezetett nyomdák alapításához, énekeskönyvek kiadásához, szegények, elesettek, betegek gondozását vállaló közösségek szerveződéséhez.

A katolikus egyházat és a szerzetesrendeket általában középkori tevékenységükkel szokták jellemezni. Talán azért volt olyan nagy az érdeklődés ez iránt a konferencia iránt, mert az újabb korok tanulmányozása is napirendre került. Várnai Jakab, a Kapisztrán rendtartomány főnöke szerint ezen a konferencián a témák sokoldalú tanulmányozása megmutatta, hogy a rendtörténet nem egyenlő azzal, hogy egy szerzetes megírja a rend eseményeit, bemutatja kolostorait. A ferences "jelenség" - de bizonnyal elmondható ez a többi történelmi renddel kapcsolatban is -, Magyarország, a magyar nemzet történetén végighúzódó igen fontos szál, amely jelentős hatással bír a társadalom szellemére és kultúrájára.

Az előzetes aggodalom, hogy a rend történetét másképp látják a rendtagok, akik személyes életének is része mindez, és a témát hivatásszerűen tanulmányozó kutatók, hála Istennek eloszlott ezen a konferencián - mondja Várnai Jakab. Mindkét oldalról látták ugyanis a "lényeget": azt a belső, felülről való szellemi valóságot, amely bár nem ragadható meg teljesen a művészet, az irodalom, a szociográfia és más tudományok eszközeivel, de éppen ezért alkalmas arra, hogy ne csak a ferences szerzetesek, hanem az egész társadalom számára a történelem különböző korszakaiban állandóan jelen lévő ajándék lehessen.

Szikora József

Aktuális Archívum Kapcsolatok Magunkról Impressum

Új Ember:hetilap@ujember.hu
Webmester: webmaster@storage.hu