Helyi érdekű vallási turizmus

Gödöllő környékét többek között helyiérdekű vasúttal lehet megközelíteni. E táj megismeréséhez is a helyi érdekű kezdeményezések segíthetik hozzá a nagy nyilvánosságot, többek között a szomszédos kétmilliós főváros lakosságát. Ehhez jó, vendégváró programok kellenek, és jó propaganda, amely elviszi a hírét a sok szép és mindössze karnyújtásnyira lévő érték felfedezéséhez. A vallásban rejlő értékek felfedezéséhez is.

Fót híres műemlék temploma

Manapság a nemzetgazdaságok egyik leggyorsabban fejlődő ágazata és legfőbb jövedelemforrása az idegenforgalom, más szóval a turizmus. Arról kevesebb szó esik, legalábbis nálunk, hogy ennek az "iparágnak" egyik fontos öszszetevője a vallási turizmus, amely mellesleg a legősibb formája is az idegenforgalomnak. Hogy csak a magyar vonatkozásokból idézzünk, Szent István király három "idegenforgalmi kirendeltséget" is alapított az ország határain kívül: Ravennában, Rómában és a Szentföldön. Mert eleink a kereszténység felvételét követően azonnal és sokan kíváncsiak voltak a keresztény szent helyekre, s egyszerű zarándokként nekivágtak a nagy útnak. A király pedig kötelességének érezte, hogy gondoskodjék övéiről.

A vallási turizmus manapság a katolikus hagyományú országokban - például Olaszország, Spanyolország - a turisztikai bevételek igen jelentős hányadát: negyedét, harmadát teszi ki. Ehhez azonban megfelelő szervezettség, vendégfogadásra jól felkészített kegyhelyek, karbantartott templomok, rátermett zarándok- és idegenvezetők kellenek.

Mi történelmi lemaradásban vagyunk. A vallási turizmus tiltott műfaj volt évtizedeken át, és a szakma ma sem fordít rá kellő figyelmet. A Széchenyi Tervvel valami biztató kezdetnek lehettünk tanúi, de a kormányváltással ismét lekerült a napirendről a kérdés.

Pedig nagy hiba nem tudomást venni arról, hogy az ország több mint kétezer egyházközsége ugyanennyi közösséget jelent, és mindegyikben van legalább egy busznyi zarándoklatra kész hívő, akik évente egyszer vagy többször is szívesen útrakel(né)nek. Kegyhelyekre, lelkigyakorlatokra, honismereti utakra indulnak a képviselő-testületek, a Kolping-családok, a rózsafüzér-társulatok és sok más közösség. Általában nem nagypénzű emberek, de igényesek, fogékonyak a szépre, és szeretnek együtt lenni és világot látni, tanulni és találkozni.

Ezért is örvendetes, hogy az utóbbi években kialakult helyi összefogások nem adják fel. Mert nem mindegy, kik és hogyan fogadják a vallási szempontokat is szem előtt tartó útrakelőket.

A minap egy kisebb konferenciára voltam hivatalos a Budapest tőszomszédságában lévő Mogyoródra. A Gödöllő és Környéke Regionális Turisztikai Egyesület és a mogyoródi plébános, Karácsondi Mihály volt a meghívó, s a helyszín a Don Bosco Oratórium: egy tágas terem, a szalézi nővérek helyi óvodájában. Jelen voltak a Cserhát és a Gödöllői-dombság több tucat települése képviseletében polgármesterek, önkormányzati tisztviselők, művelődésiház- igazgatók és utazási irodák munkatársai.

Az összejövetel témája a vallási turizmus volt. Nem először. Időről időre a szakemberek vándorgyűlés-szerűen "megszállnak" egy települést, ismerkednek a helyi hagyományokkal, törekvésekkel, és megbeszélik közös, vallási turizmussal kapcsolatos teendőiket.

Most Mogyoród mutatkozott be. Hermann Katalin, a művelődési ház igazgatója ismertette a település Szent Lászlóig visszanyúló hagyomány- és szokásvilágát és sokakat megmozgató kezdeményezéseiket: eleven a betlehemezés szokása, amely kiegészül a lányok bölcsőcskejárásával, a kántorostyahordással, valamint az immár valóban nagy vonzerővel bíró Szent László-napok évenkénti megrendezésével. Az úrnapi virágszőnyeg-készítés is büszkeségeik közé tartozik, ha nem is annyira közismert, mint a régióhoz tartozó csömöriek messze földön híres Úrnapja.

Öröm volt látni a sok elkötelezett embert. Öröm volt látni, hogy kompetens személyek szeretik településüket, népük hagyományait, egyházuk közösségteremtő kincseit, és azon fáradoznak, hogy saját értékeiket megőrizzék, s közkinccsé tegyék. A rendezvényre meghívott Madari Gyula - a vallási turizmus országos szaktekintélye, akinek zarándokiroda-vezetőként országos rálátása van a vallási turizmus országos állapotára - a Gödöllő környékiek törekvéseit, szervezetük erejét és elszántságát egyedülállónak és követendő példának nevezte az ország más vidékei számára. Reméli, hogy európai felzárkózásunk e téren sem lesz lassabb, mint az élet más területein.

Sz. Cs.

Aktuális Archívum Kapcsolatok Magunkról Impressum

Új Ember:hetilap@ujember.hu
Webmester: webmaster@storage.hu