Krakkói jegyzetek

Kvarc nélkül a magyar félmutatójú órás

S az is bármikor lényeges lehet, hogy mégis, hány óra... Éppen ezért, a lengyel telefontársaság főtéri helyiségében, a falnál sorakozó készülékek fölött öt óra is ketyeg. Az első számlapja a helyi időt mutatja, momentán fél hetet; a másodiktól megtudom, hogy Honoluluban még csak fél öt van, a harmadiktól, hogy New Yorkban fél kettő, a következő szerint Sidney a fél négynek örül, míg az utolsó szerint Tokió a fél háromnak. A részletes tájékoztatás nagy-nagy nyugalommal tölt el. Ezentúl egyetlen sürgős óceániai telefonhívás sem okozhat gondot, és honolului üzleti partnereim is békésebben alhatnak.

Hanem az első percek boldogsága után elfog az időtlenség rémülete. Hiszen azt (szerencsésebb pillanataimban) még csak-csak sejtem, hogy Krakkóban éppen reggel vagy este fél hét van-e, arról azonban már halvány atlanti gőzöm sincs, hogy a New York-iak pillanatnyilag gyorsbüfé utáni sziesztájukat élvezik, vagy a világkereskedők álmát alusszák. Japán legyen a talpán, aki Európából meg tudja mondani, hajnalodik-e Tokióban vagy dél van. E kérdésben csakis az undok kvarcóra segíthetne - ám úgy tűnik, a lengyelek hozzám hasonlóan a hagyományos dolgokat komázzák.

Egy szó mint száz, itt állok Krakkó kellős közepén, és tudom is a pontos zónaidőket, meg nem is, van is tájékoztatás, meg nem is. Praktikus ötleteket gyakorlatiatlanul, mégis bájosan megvalósítani: a lengyelek ebben utolérhetetlen mesterek.

Zsille Gábor

Aktuális Archívum Kapcsolatok Magunkról Impressum

Új Ember:hetilap@ujember.hu
Webmester: webmaster@storage.hu