Uj Ember

2002.02.10
LVIII. évf. 6. (2793.)

Február 13.:
Hamvazószerda

Főoldal
Címlap
"A szenvedés mindig az élet része marad..."
Betegek világnapja - február 11.
A közösség otthona és iskolája
Lelkipásztori napok Esztergomban
Adóbevallás idején
Veres András püspök az "egy százalék"-ról
Személyesen
Az imaapostolság szándékai
Lelkiség
A katekumenátus útja: a belépés
ÉLET ÉS LITURGIA
Por és hamu
"Ha a só ízét veszti..."
A hét liturgiája
Katolikus szemmel
"Az ember méltósága megőrzendő..."
Szorobán
Test, lélek, tér, idő
Lelki ismeret
Lapszél
Életigenlés
Élő egyház
Erősödni hitben és tudásban
Teológiai tanárok konferenciája Budapesten
A püspökök felettesei
Kánonjogi tanulmányi nap Budapesten
"Tudásunkkal - szolgálatodra"
Pályázat - iskolásoknak
Gitárral, dallal szolgálja az Urat
Élő egyház
Fenyegető számok
Keresztények és zsidók együttműködéséről
Keresztény-zsidó találkozó Párizsban
Fórum
Hogyan engedheti meg Isten ezt a rengeteg szenvedést?
Beszélgetés Czopf József neurológus professzorral
A testi szenvedés
Fórum
Az elmúlás "suhintása"
Az irgalmasok budai kórházáról
Fórum
Az Evangélium szolgálata az egészségügyben
A Magyar Katolikus Orvosok Szent Lukács Egyesülete
Gyógyulások Dél-Indiában
A világ minden tájáról jönnek zarándokok a kegyhelyre
Az elfogadásról
A mozgássérült szemével...
A haldokló beteg chartája
Lengyel misszionárius jelölése Nobel-békedíjra

Fórum
A pápa az egyházjogászokhoz
"Kemény beszéd" a házasság felbonthatatlanságáról
Emeljük tekintetünket Krisztusra...
Ami a legfontosabb a harmadik évezred egyháza számára
"Futok a kitűzött cél felé..."
- gondolatok a téli olimpia ürügyén -
II. János Pál pápa a sportról
Életkép
Ifjúság
Segítünk, hogy te is ott lehess!
Pályázat! --- Pályázat! --- Pályázat!
Jézus optimizmusa
Mozi után
Kvarc nélkül a magyar félmutatójú órás
Krakkói jegyzetek
Rejtvény
Mindenkinek
Kultúra
"Jónapot, bácsi"
Rengetegek remetéi
Napi fohász
"Méltóbban és alkalmasabban"
Ha majd csöngetnek
Schubert Gesz-dúr impromptu
Mozaik
Városaink az Örök Városban
Kikeleti hóvirág
Rákoskeresztúr - Szent Pál-templom
Életem a marcipánnal
Déli harangszó

 

"A szenvedés mindig az élet része marad..."

Betegek világnapja - február 11.

Immár tizedik alkalommal tartja a betegek világnapját az egyház február 11-én, a Lourdes-i Szűzanya ünnepén. A megemlékezés központi helye most a dél-indiai Vailankanny Mária-szentélye, melyet "Kelet Lourdes-jának" neveznek. II. János Pál pápa ebből az alkalomból az idén is üzenettel fordult a betegekhez, a szenvedőkhöz és az őket ápolókhoz, gyógyítókhoz - vagyis minden emberhez. A 2001. augusztus 6-án kelt üzenetet az alábbiakban ismertetjük.


Az egyház a szenvedő emberben is az Isten képére teremtett személyt látja és tiszteli

Vailankanny kegyhelyet évente milliók keresik fel a Bengáli-öböl partján, nemcsak keresztény zarándokok, hanem más vallásúak, főleg hinduk. Így a különböző vallási közösségekhez tartozó emberek találkozási pontja.

A betegekért való ima ennek a napnak első programpontja. Így fejezzük ki szolidaritásunkat szenvedő embertársainkkal. Ezt követően komoly lelki, teológiai megfontolások következnek a pápai üzenetben a napról napra, különösen a katasztrófák révén sokasodó emberi szenvedésről, annak keresztény értelmezéséről. Ebben az évben e megfontolások mottója Jézus szava: "Azért jöttem, hogy életük legyen, és bőségben legyen." Az élet védelme a fogantatásától a természetes haláláig mindnyájunk kötelessége.

Bármennyire fejlődik is az orvostudomány, a szenvedés mindig az emberi élet része marad. Ezért a vallások mindig keresték a választ a kérdésre: van-e értelme a szenvedésnek? Mi az értelme a szenvedésnek? A végső választ Isten Jézus Krisztus keresztjében adta meg. Szenvedésünk akkor értékes, ha az ő szenvedésével egyesítjük. Krisztusban az emberi szenvedések is megváltó jelentőségűekké váltak. A Szentatya őszinte együttérzéssel fordul a betegekhez, és kívánja, hogy mind jobban megértsék szenvedésük értelmét.

A szenvedés keresztény értelmezése nem paszszív, hanem cselekvő. Az egyház mindig vigaszt és reményt igyekszik adni a betegeknek. Ebből ered az irgalmas szamaritánust követő törekvése a szenvedő ember megsegítésére.

A pápa itt azokhoz fordul, akik az egészségügy széles területén, a szociális munkában, kutatásban hivatásszerűen vagy önként szolgálatot teljesítenek. Lelkipásztori útjain világszerte találkozott ezen a téren önfeláldozó keresztényekkel. Kiemeli a mozgássérült, tartósan beteg, gyógyíthatatlan vagy HIV-fertőzött embertársaink gondozásában önfeláldozóan elkötelezetteket. Az egészségügyben szolgáló sok papnak, szerzetesnek, kedvesnővérnek is kifejezi köszönetét. Nagylelkűségük forrása az eucharisztia.

Az egyház a szenvedő emberben is az Isten képére teremtett személyt látja és tiszteli. Ezért rendíthetetlenül ragaszkodik ahhoz az alapelvhez, hogy a biológiai kutatásban nem minden megengedett, ami technikailag lehetséges. Semmiféle jó, gyógyászati cél érdekében sem sérthetjük meg az emberi személy méltóságát és életét. Az élet Ura egyedül Isten.

 

Aktuális Archívum Kapcsolatok Magunkról Impressum

Új Ember:hetilap@ujember.hu
Webmester: webmaster@storage.hu