Uj Ember

2002.02.10
LVIII. évf. 6. (2793.)

Február 13.:
Hamvazószerda

Főoldal
Címlap
"A szenvedés mindig az élet része marad..."
Betegek világnapja - február 11.
A közösség otthona és iskolája
Lelkipásztori napok Esztergomban
Adóbevallás idején
Veres András püspök az "egy százalék"-ról
Személyesen
Az imaapostolság szándékai
Lelkiség
A katekumenátus útja: a belépés
ÉLET ÉS LITURGIA
Por és hamu
"Ha a só ízét veszti..."
A hét liturgiája
Katolikus szemmel
"Az ember méltósága megőrzendő..."
Szorobán
Test, lélek, tér, idő
Lelki ismeret
Lapszél
Életigenlés
Élő egyház
Erősödni hitben és tudásban
Teológiai tanárok konferenciája Budapesten
A püspökök felettesei
Kánonjogi tanulmányi nap Budapesten
"Tudásunkkal - szolgálatodra"
Pályázat - iskolásoknak
Gitárral, dallal szolgálja az Urat
Élő egyház
Fenyegető számok
Keresztények és zsidók együttműködéséről
Keresztény-zsidó találkozó Párizsban
Fórum
Hogyan engedheti meg Isten ezt a rengeteg szenvedést?
Beszélgetés Czopf József neurológus professzorral
A testi szenvedés
Fórum
Az elmúlás "suhintása"
Az irgalmasok budai kórházáról
Fórum
Az Evangélium szolgálata az egészségügyben
A Magyar Katolikus Orvosok Szent Lukács Egyesülete
Gyógyulások Dél-Indiában
A világ minden tájáról jönnek zarándokok a kegyhelyre
Az elfogadásról
A mozgássérült szemével...
A haldokló beteg chartája
Lengyel misszionárius jelölése Nobel-békedíjra

Fórum
A pápa az egyházjogászokhoz
"Kemény beszéd" a házasság felbonthatatlanságáról
Emeljük tekintetünket Krisztusra...
Ami a legfontosabb a harmadik évezred egyháza számára
"Futok a kitűzött cél felé..."
- gondolatok a téli olimpia ürügyén -
II. János Pál pápa a sportról
Életkép
Ifjúság
Segítünk, hogy te is ott lehess!
Pályázat! --- Pályázat! --- Pályázat!
Jézus optimizmusa
Mozi után
Kvarc nélkül a magyar félmutatójú órás
Krakkói jegyzetek
Rejtvény
Mindenkinek
Kultúra
"Jónapot, bácsi"
Rengetegek remetéi
Napi fohász
"Méltóbban és alkalmasabban"
Ha majd csöngetnek
Schubert Gesz-dúr impromptu
Mozaik
Városaink az Örök Városban
Kikeleti hóvirág
Rákoskeresztúr - Szent Pál-templom
Életem a marcipánnal
Déli harangszó

 

Lengyel misszionárius jelölése Nobel-békedíjra

Nobel-békedíjra terjesztették fel Marian Zelazek lengyel verbita szerzetest, aki Indiában leprások között dolgozik, és akit sokan (a Nobel-békedíjas) kalkuttai Teréz anyához hasonlítanak. A jelölést a varsói Kultúra és Tudomány Palotájában rendezett karitatív koncerten, január 30-án, a leprások világnapján, az érintett 84. születésnapján jelentették be.

Zelazek atya Poznan környékén született, 1937-ben lépett be az Isteni Ige Társaságába. Még növendék volt, amikor a Lengyelországot lerohanó németek több rendtársával együtt elhurcolták. Megjárta az auschwitzi, dachaui és mauthauseni koncentrációs táborokat, ahonnan csak a háború végeztével szabadult. Ott határozta el, hogy a legszegényebbek és betegek között fog dolgozni. "A lágerben fizikai és lelki értelemben is leprások voltunk, és aki egyszer leprás volt, annak nyitottabb a szíve a szegények felé" - mondta.

A háború után Rómában, az Anselmianumban folytatta tanulmányait, ott szentelték pappá 1948-ban. 1950-ben ment indiai misszióra, ahol negyedszázadon át rendi iskolákban dolgozott. 1975-ben a Bengál-öböl menti Puriba ment, ahol templomot épített, és ahol ma is tevékenykedik. Lepratelepet hozott létre, több mint 600 beteg között él, gyógykezelést, hajlékot, ételt, munkát biztosít számukra. Az általa létesített integrált iskolában félezren tanulnak. Szorosan együttműködik Teréz anya nővéreivel, a Szeretet Misszionáriusaival. Dobhar lakói az ő kezdeményezésére és segítségével építettek gátat, megszabadítva falujukat a visszatérő árvizek szörnyű következményeitől.

A hinduizmus központjában, úgyszólván szívében dolgozik, a Dzsaganntha (a Világ Ura) szentély közelében. Az egyetlen nem hindu, akit a brahmanok Dzsagannthának ismernek el. Előrehaladott kora ellenére autót vezet, számítógépen dolgozik, igyekszik lépést tartani a modern világgal.

Zelazek atya jelölését, amely a Nobel-békedíj elnyeréséhez vezető folyamat első lépése, 55 lengyel és indiai közéleti személyiség írta alá (tavaly 100 jelölt közül választották ki az egyetlen díjazottat). Lengyelországban eddig egyetlen ember, Lech Walesa, a Szolidaritás független szakszervezet egyik alapítója, első elnöke, későbbi államfő kapott Nobel-békedíjat, 1983-ban.

T. Kovács Péter

Varsó,

 

Aktuális Archívum Kapcsolatok Magunkról Impressum

Új Ember:hetilap@ujember.hu
Webmester: webmaster@storage.hu