|
![]() |
||||||
![]() |
![]() |
![]() |
Erősödni hitben és tudásban Teológiai tanárok konferenciája Budapesten A Pázmány Péter Katolikus Egyetem Hittudományi Karán január 28-30. között zajlott le a teológiai tanárok konferenciája. Az évente megrendezett találkozó az ország összes hittantanárát célozza. Idén, a háromnapos eseményen Fodor György, Székely János, Janka Ferenc, Puskás Attila, Dolhai Lajos, Thorday Attila és Tarjányi Zoltán tartott előadást. Az esemény történetéről és érdekességeiről Veres Andrást, a Magyar Katolikus Püspöki Kar titkárát és Tarjányi Bélát, a hittudományi kar dékánját kérdeztük. Mi az oka, hogy a résztvevők között tisztelhettük a püspök urat? - Az itt jelenlévők aktívan tanítanak, és rendszeresen képzik magukat - mondja Veres András. - Olyan élő tudást képesek tehát továbbadni, melyet sehol máshol nem kaphatnak meg a teológia iránt érdeklődők. Az itt hallottak tovább "dolgoznak" bennük azután is, hogy véget értek a teológiai napok. Volt idő, amikor én is tanítottam a szemináriumban, tehát viszszahozott a "nosztalgia". Ugyanakkor szükségét érzem annak, hogy megismerjem a most tanító tanárokat, és élővé tegyem velük a kapcsolatot. Mikor és milyen céllal kezdődtek ezek a konferenciák? - A hetvenes évek közepétől az akkori pannonhalmi főapát, Szennay András kezdeményezésére indultak el a teológiai napok - mondja Tarjányi Béla. - Az volt a cél, hogy a magyarországi teológiatanárok összejöjjenek a félévi vizsgák utáni egyhetes szünetben, és továbbképzést tartsanak egymásnak. Ez nagyon jó visszhangra talált, és azóta folyamatosan megrendeztük. A kezdetektől volt egy olyan törekvés, hogy az egyházban kiemelkedő teljesítménnyel munkálkodó világi munkatársakat is meghívjuk ezekre az alkalmakra. Bár bővült a kör, de egy idő után érezni lehetett, hogy a lelkipásztorkodásban nagyon tevékeny, nagyon értékes testvéreink számára ez az itt folyó mélyebb műhelymunka nem annyira fontos és érdekes. Ezért vált ketté a program. Van egy lelkipásztori továbbképzés a legaktívabb magyarországi lelkipásztorok számára, és egy másik a magyarországi teológusok számára. Ez utóbbit a budapesti teológiai kar szervezi: meghatározza az aktuális témát, meghívja az előadókat, és lebonyolítja az eseményt. A magyar teológiai tanárok jelentős része eljön a teológiai napokra. Az elmúlt években például sok biblikus téma volt, de egyháztörténelmi kérdések is gyakran előkerülnek. Tavaly a magyar egyház kommunizmus alatti helyzetéről értekeztünk. Idén lelkipásztori témát választottunk: bűn és kiengesztelődés témakörben. Az elhangzó előadásokat részben a teológiai kar tagjai, részben pedig a kar által felkért más előadók tartják. Ezután a felvázolt témákat - sokszor "parázs vita" keretében - megbeszélik a jelenlévők. Az esemény fő szervezői Thorday Attila és Tarjányi Zoltán voltak, akik előadóként is közreműködtek. A rendezvény lényegét abban látom, hogy a teológiai tanárok - akik viszonylag egy-egy szűk terület "gazdái" - itt kitekintést kaphatnak más teológiai tárgyak felé is. A másik fontos vonása a rendezvénynek, hogy harminc-negyven teológiatanár három napot együtt tölt tanulással, beszélgetéssel. Együtt étkeznek, együtt laknak, aminek óriási jelentősége és összetartó ereje van. Új barátságok alakulnak ki, régi kapcsolatokat pedig felújítanak a közös cél, az együttes munka révén. Fontosnak tartom tehát a konferencia közösségteremtő erejét is. Mi a találkozó kézzelfogható eredménye? - Minden egyes előadásból gazdagodni lehet. Ha valaki valamilyen témából előad, akkor előtte hetekig dolgozik rajta: kutat, fölkészül. Jól megismer egy részterületet, melyet esetleg más szemmel lát, mint a többiek, még akkor is, ha ugyanazon szakterületet kutatják és oktatják. Természetesen akkor is rengeteget tanul az ember, ha maga ad elő, de itt elsősorban a tudás megosztásán, elérhetővé tételén van a hangsúly. Bánfalvi Tivadar
|
![]() |
![]() |
|
![]() |
Új Ember:hetilap@ujember.hu
|