Uj Ember

2002.02.10
LVIII. évf. 6. (2793.)

Február 13.:
Hamvazószerda

Főoldal
Címlap
"A szenvedés mindig az élet része marad..."
Betegek világnapja - február 11.
A közösség otthona és iskolája
Lelkipásztori napok Esztergomban
Adóbevallás idején
Veres András püspök az "egy százalék"-ról
Személyesen
Az imaapostolság szándékai
Lelkiség
A katekumenátus útja: a belépés
ÉLET ÉS LITURGIA
Por és hamu
"Ha a só ízét veszti..."
A hét liturgiája
Katolikus szemmel
"Az ember méltósága megőrzendő..."
Szorobán
Test, lélek, tér, idő
Lelki ismeret
Lapszél
Életigenlés
Élő egyház
Erősödni hitben és tudásban
Teológiai tanárok konferenciája Budapesten
A püspökök felettesei
Kánonjogi tanulmányi nap Budapesten
"Tudásunkkal - szolgálatodra"
Pályázat - iskolásoknak
Gitárral, dallal szolgálja az Urat
Élő egyház
Fenyegető számok
Keresztények és zsidók együttműködéséről
Keresztény-zsidó találkozó Párizsban
Fórum
Hogyan engedheti meg Isten ezt a rengeteg szenvedést?
Beszélgetés Czopf József neurológus professzorral
A testi szenvedés
Fórum
Az elmúlás "suhintása"
Az irgalmasok budai kórházáról
Fórum
Az Evangélium szolgálata az egészségügyben
A Magyar Katolikus Orvosok Szent Lukács Egyesülete
Gyógyulások Dél-Indiában
A világ minden tájáról jönnek zarándokok a kegyhelyre
Az elfogadásról
A mozgássérült szemével...
A haldokló beteg chartája
Lengyel misszionárius jelölése Nobel-békedíjra

Fórum
A pápa az egyházjogászokhoz
"Kemény beszéd" a házasság felbonthatatlanságáról
Emeljük tekintetünket Krisztusra...
Ami a legfontosabb a harmadik évezred egyháza számára
"Futok a kitűzött cél felé..."
- gondolatok a téli olimpia ürügyén -
II. János Pál pápa a sportról
Életkép
Ifjúság
Segítünk, hogy te is ott lehess!
Pályázat! --- Pályázat! --- Pályázat!
Jézus optimizmusa
Mozi után
Kvarc nélkül a magyar félmutatójú órás
Krakkói jegyzetek
Rejtvény
Mindenkinek
Kultúra
"Jónapot, bácsi"
Rengetegek remetéi
Napi fohász
"Méltóbban és alkalmasabban"
Ha majd csöngetnek
Schubert Gesz-dúr impromptu
Mozaik
Városaink az Örök Városban
Kikeleti hóvirág
Rákoskeresztúr - Szent Pál-templom
Életem a marcipánnal
Déli harangszó

 

Gyógyulások Dél-Indiában

A világ minden tájáról jönnek zarándokok a kegyhelyre

"A tengerparton fekvő Vailankannyban élt egy hindu kisfiú, aki az arra járó, hosszú utazástól, forróságtól tikkadt vándorokat szolgálta ki hűsítő itallal, egy kevéske pénzért" - kezdi a dél-indiai falucska kegyhelyének történetét a helység közeléből származó MaryKurian nővér, aki huszonnyolc éve szolgálja az Urat a Ferences Mária Misszióban.


Mary Kurian nővér: "Egy hindu kisfiúnak jelent meg a Szűzanya." (Fotó: Körössy László)

A szegény fiúcska, aki mindkét lábára béna volt - folytatja a nővér a történetet - egy nagy fa alatt ülve várta az arra járókat. Egy forró délutánon, ahogy a már megszokott módon készült fogadni a vándorokat, hirtelen a Napnál is fényesebb dolgot látott maga felé közeledni. A nagy fényességtől eleinte ki sem tudta nyitni a szemét, félni és kiabálni kezdett. Azt gondolta, meg fog halni. Egyszer csak elébe állott egy aszszony, karján gyermekkel, és innivalót kért tőle. A hindu fiú persze nem tudta, hogy ő a Szűzanya. Miután inni adott a különös "vándoroknak", az "asszony" arra kérte őt, hogy menjen el egy közelben élő családhoz, és mondja meg nekik, hogy ezen a helyen építsenek templomot. A kisfiú sírni kezdett, hiszen nem tudott járni, béna volt. Erre az "aszszony" csak annyit mondott neki, állj fel és indulj el. A kisfiú pedig felállt és futni kezdett. Elfutott ahhoz a családhoz, amelyhez az "asszony" küldte őt. Az ott élők mind katolikusok voltak. Hamarosan egy kis templom épült a tengerparton, Vailankannyban. A kisfiú meggyógyult, és azóta is rengeteg gyógyulás történt ezen a helyen. Az "asszony és fia" alakját pedig a katolikus család feje formálta meg a kisfiú elbeszélése alapján. A szobor azóta is a templom ékessége - mondja Mary nővér.


Vailankanny ma már hivatalosan is elismert Mária-kegyhely. Még a XVII. században, portugál hajósok, viharból való megmenekülésükért hálából tovább bővítették a kis templomot, ami jelenleg óriási bazilika.

A hazánkban kórházi nővérként szolgálatot teljesítő Mary Kurian azt is elmondta, hogy Vailankannyt nemcsak az Indiában élő mintegy hatmillió keresztény tekinti szent helynek, hanem a hindu lakosok is. Számtalan gyógyulásról számoltak be, amelyek ezen a helyen történtek. Ezt bizonyítják azok a hajtincsek is, melyeket a meggyógyult helybéli fiúk, lányok helyeztek el köszönetképpen a Szent Szűz szobránál, ami után teljesen kopasz fejjel távoztak a templomból. "Egész éven át tele van a templom, nincs különbség ünnepnap és hétköznap között - mondja lelkesen Mary nővér. - Zarándokok ezrei jönnek erre a helyre, vallási hovatartozástól függetlenül. Végül is egy hindu kisfiúnak jelent meg a Szűzanya. A Szent Szűz bizonyára nem a fiúcska vallását nézte, hanem meglátta az ő tiszta szívét."

Körössy László

 

Aktuális Archívum Kapcsolatok Magunkról Impressum

Új Ember:hetilap@ujember.hu
Webmester: webmaster@storage.hu