Uj Ember

2002.02.10
LVIII. évf. 6. (2793.)

Február 13.:
Hamvazószerda

Főoldal
Címlap
"A szenvedés mindig az élet része marad..."
Betegek világnapja - február 11.
A közösség otthona és iskolája
Lelkipásztori napok Esztergomban
Adóbevallás idején
Veres András püspök az "egy százalék"-ról
Személyesen
Az imaapostolság szándékai
Lelkiség
A katekumenátus útja: a belépés
ÉLET ÉS LITURGIA
Por és hamu
"Ha a só ízét veszti..."
A hét liturgiája
Katolikus szemmel
"Az ember méltósága megőrzendő..."
Szorobán
Test, lélek, tér, idő
Lelki ismeret
Lapszél
Életigenlés
Élő egyház
Erősödni hitben és tudásban
Teológiai tanárok konferenciája Budapesten
A püspökök felettesei
Kánonjogi tanulmányi nap Budapesten
"Tudásunkkal - szolgálatodra"
Pályázat - iskolásoknak
Gitárral, dallal szolgálja az Urat
Élő egyház
Fenyegető számok
Keresztények és zsidók együttműködéséről
Keresztény-zsidó találkozó Párizsban
Fórum
Hogyan engedheti meg Isten ezt a rengeteg szenvedést?
Beszélgetés Czopf József neurológus professzorral
A testi szenvedés
Fórum
Az elmúlás "suhintása"
Az irgalmasok budai kórházáról
Fórum
Az Evangélium szolgálata az egészségügyben
A Magyar Katolikus Orvosok Szent Lukács Egyesülete
Gyógyulások Dél-Indiában
A világ minden tájáról jönnek zarándokok a kegyhelyre
Az elfogadásról
A mozgássérült szemével...
A haldokló beteg chartája
Lengyel misszionárius jelölése Nobel-békedíjra

Fórum
A pápa az egyházjogászokhoz
"Kemény beszéd" a házasság felbonthatatlanságáról
Emeljük tekintetünket Krisztusra...
Ami a legfontosabb a harmadik évezred egyháza számára
"Futok a kitűzött cél felé..."
- gondolatok a téli olimpia ürügyén -
II. János Pál pápa a sportról
Életkép
Ifjúság
Segítünk, hogy te is ott lehess!
Pályázat! --- Pályázat! --- Pályázat!
Jézus optimizmusa
Mozi után
Kvarc nélkül a magyar félmutatójú órás
Krakkói jegyzetek
Rejtvény
Mindenkinek
Kultúra
"Jónapot, bácsi"
Rengetegek remetéi
Napi fohász
"Méltóbban és alkalmasabban"
Ha majd csöngetnek
Schubert Gesz-dúr impromptu
Mozaik
Városaink az Örök Városban
Kikeleti hóvirág
Rákoskeresztúr - Szent Pál-templom
Életem a marcipánnal
Déli harangszó

 

A haldokló beteg chartája

A haldokló betegek jogaival sokat foglalkoznak az Amerikai Egyesült Államokban. Először 1975-ben adták ki Michigan szövetségi államban "A haldokló beteg chartájá"-t, amely a földi élet utolsó szakaszához érkezett ember jogait fogalmazza meg.

Jogom van ahhoz, hogy élő emberi lényként kezeljenek a halálomig.

Jogom van mindvégig megőrizni a reményt.

Jogom van ahhoz, hogy olyan emberek gondozzanak, akik megőrzik a reményt.

Jogom van kifejezni érzelmeimet és benyomásaimat a halálom előtt a magam módján.

Jogom van részt venni a kezelésemet illető döntésekben.

Jogom van az orvosi és nővéri gondozásra akkor is, ha egyértelmű, hogy nem tudnak meggyógyítani.

Jogom van ahhoz, hogy ne haljak meg egyedül.

Jogom van ahhoz, hogy ne legyenek fájdalmaim.

Jogom van ahhoz, hogy korrekt választ kapjak a kérdéseimre.

Jogom van ahhoz, hogy ne vezessenek félre.

Jogom van segítséget kapni a családomtól a célból, hogy képes legyek elfogadni a halálomat és a családomnak joga van segítséget kapni a célból, hogy jobban elfogadhassa a halálomat.

Jogom van békében és méltóságban meghalni.

Jogom van ahhoz, hogy megőrizzem az egyéniségemet, és hogy ne ítéljenek el, ha döntéseim nem egyeznek mások meggyőződésével.

Jogom van ahhoz, hogy megbeszéljem és elmélyítsem vallási és/vagy spirituális tapasztalataimat anélkül, hogy befolyást gyakorolnának rám.

Jogom van elvárni, hogy kegyelettel bánjanak a testemmel a halálom után.

Jogom van ahhoz, hogy empatikus, szakmailag kompetens, jól informált személyek gondozzanak, akik igyekeznek megérteni a szükségleteimet, és akik képesek elégedettséget találni abban, hogy hatékonyan támogatnak akkor, amikor szemben állok a halállal.

 

Aktuális Archívum Kapcsolatok Magunkról Impressum

Új Ember:hetilap@ujember.hu
Webmester: webmaster@storage.hu