Uj Ember

2001.07.15
LVII. évf. 28. (2763.)

Július 16.: Kármel-hegyi Boldogasszony emléknapja

Főoldal
Címlap
Veszélyben a szentföldi keresztények
A pápa Moszkvába készül
Nem vagytok egyedül...
A pápa találkozása az új püspökökkel
A szerb egyház Milosevics kiadatásáról
Amerikai székesegyház - szentszéki kifogások
Nem volt nagy szókincse...
Lelkiség
Tégy te is hasonlóképpen!
Had-vig avagy Jadwiga
Kántorképzés
ÉLET ÉS LITURGIA
A hét liturgiája
C év
Katolikus szemmel
Visszatekintés
Galamb a templomban
LELKI ISMERET
A szószóló
A mi fegyverünk
Élő egyház
Gyémántmise Kaposváron
A szeretet dalolva épít
Ötven éve diktálja-tartja a tempót a galgahévízi kántor
A katekumenátusról
Tudomány az emberiség javára
Hámori József és Vizi E. Szilveszter hitről és tudásról
Győzni, de nem mindenáron
Katolikus diáksportolók világtalálkozója
Egyházi felhívás a könyvszakmához
Élő egyház
Hiszem, hogy a Gondviselés őrködik felettem...
Glemp bíboros 20 éve áll a lengyel egyház élén
Pápai érdekességek (XIX.)
Jó utódot kért
A buddhizmus és más ázsiai vallások jelentik az igazi kihívást
Fórum
Irodalmi est a Római Magyar Akadémián
Erkel-operák Kolozsvárról
A nyári szabadtéri színházak programjából
Apáink a Donnál
Eposz a II. Magyar Hadsereg hőseiről
A szeretetről
A MOZGÁSSÉRÜLT SZEMÉVEL
Az Olvasó írja
Papi eszményképem
Fórum
Hangváltás a csángókérdésben?
Diakónus- és papszentelés Gyulafehérváron
Tízéves a Keresztény- Zsidó Társaság
Gyász és emlékezés
Az ikon
Fórum
Mária nyomán
Stuttgarti magyarok zarándokútja
Ellenpont
Magyar táncok, stílusok
Afrikában több a keresztelő, mint Európában
Fórum
Kántor a műtőasztalnál
"Professzor úr, magam is esztergomi ferences diák voltam"
Ifjúság
A Pálos-út kegyelmei
Jó dolgunkban nem tudjuk mit csinálunk!?
EGÉSZSÉGES TÁPLÁLKOZÁS
Millenniumi vetélkedő
Kitűnő esszéket küldtek a határon túli versenyzők
Csillagok után
Kultúra
A meséktől Homéroszig
Miskolci Nemzetközi Operafesztivál
Madarak zenei évadja
Helyszínelés
Fórum
Megfontolások az elváltakról 7.
Második házasság a katolikus egyházban?
Erdély mártír papjai
Bokor Sándor plébános
Lapszemle
Evangélikus Élet - július 1.
Földi javak
A LÉLEK SZÓTÁRA
Rejtvény
Mozaik
Ahol hó hullott nyáron
RÓMAI MESÉK
Szobrok hitből, emberségből
"Isten titkainak őrzője"
PAPI JELMONDAT
Szent László-ünnep Debrecenben
A sokhasznú lótusz

 

RÓMAI MESÉK

Ahol hó hullott nyáron

Mesélnek a kövek Rómában? Bizony legendákat susognak, tragédiákat sóhajtanak, szerelmeket dalolnak, történeteket őriznek. Talán az egyik legkedvesebb egyházi vonatkozású ezek közül a Santa Maria Maggiore mesés története.


Krisztus után 350 körül, Liberius pápasága idején a legenda szerint ugyanazon az éjszakán két férfinek is megjelent a Szűzanya. Egyikőjük a Szentatya, a másik egy János nevű római patrícius volt. Máriának furcsa kérése volt: építsenek tiszteletére templomot Rómában, ott, ahol másnap havat fognak találni. Arrafelé még télen is ritkán esik hó, hát még augusztus elején! S Liberius pápa, valamint János, a patrícius másnap séta közben, az Esquilinus-dombon megdöbbenve tapasztalták, hogy hó esett, amely meg is maradt, s egy templom alaprajzát ábrázolja. A két férfi összefogott, s megépült a mai bazilika őse, s az egyház azóta ünnepli augusztus 5-én Havas Boldogasszony ünnepét. A legendát 1250 körül Fra Bartolomeo írta le.

Ez a legenda. A valóság más. III. Szixtusz pápa (432-440) az efezusi zsinat (431) emlékére rendelte el a templom építését annak tiszteletére, hogy ez a zsinat dogmaként mondta ki, hogy Mária "Theotokosz", vagyis Istenanya.

A templomot többször átépítették. Először a XIII. században. Végül a templom a barokk építészet jegyeit nyerte el. Az egész bazilika igaz és féligaz történetek, valóságos és vélt események regényes megtestesítője. Borghese kápolnája őrzi például az úgynevezett "Szent Lukács Madonnát". Története külön írást érdemelne. A hagyomány szerint maga Lukács festette a képet. Bizánci művész munkája lehet, Lukács pedig orvos volt, de ki tudja! Egy biztos: 590-ben már ezt a képet vitték körmenetben a Szent Péter-bazilikába, Róma legrégebbi Mária-templomából, a Santa Maria Antiquából.

Ez a kápolna több magyar emléket is őriz. Itt látható egy domborművön, amint Rudolf, magyar király seregei élén a török ellen indul, s itt látható Esztergom törököktől való visszafoglalása is...

Álom és valóság, hit és legenda, történelmi tény és hagyomány. Megint csak Róma! Mesél, tanúsít, bizonyít, elkábít. Itt minden előfordulhat, hiszen évezredek emlékét őrzi, évezredek tényeit, legendáit, meséit őrzi.

Bókay László, Róma

 

Aktuális Archívum Kapcsolatok Magunkról Impressum

Új Ember:ujember@drotposta.hu
Webmester: bujbal@storage.hu