|
![]() |
||||||
![]() |
![]() |
![]() |
Hiszem, hogy a Gondviselés őrködik felettem... Glemp bíboros 20 éve áll a lengyel egyház élén Hálaadó szentmisékkel, ünnepi ülésszakkal, díszalbummal emlékezett meg a lengyel katolikus egyház június utolsó napjaiban Józef Glemp bíboros prímási kinevezésének 20. évfordulójáról. A 72 éves főpap egy másik jubileumot is ünnepel az idén: pappá szentelésének 45. évfordulóját. 1967-79 között elődje, Stefan Wyszynski bíboros, "az évezred prímása" titkárságán dolgozott. "Megadatott nekem, hogy közelről megfigyelhessem, és sokat tanuljak tőle...gyakran utazgattunk az országban, sokat beszélgettünk, hallottam szentbeszédeit, követtem nézeteinek alakulását" - mondta a bíboros a KAI lengyel katolikus hírügynökségnek adott interjúban. 1979-ben szentelték warmiai püspökké, Wyszynski halála után, 1981-ben pedig gnieznói és varsói érsek-metropolita, prímás, a lengyel püspökkari konferencia elnöke lett. 1983-ban a pápa bíborosi rangra emelte. Az elmúlt húsz esztendő az egész térségben, de Lengyelországban különösképpen bonyolult, nehéz időszak volt, amikor a politikai és gazdasági rendszer, s vele az emberek gondolkodásmódja, mentalitása gyökeresen megváltozott. A prímásnak nem csupán alkalmazkodnia kellett a korszakos változásokhoz, hanem úgyszólván a középpontjukban állt, döntéseivel, választásaival, javaslataival közvetve vagy közvetlenül befolyásolta az események menetét. Amikor elfoglalta hivatalát, az alig egy éve megalakult független Szolidaritás szakszervezet vívta éles harcát a kommunista rendszerrel, s fél év múltán bevezették a hadiállapotot, tízezreket internáltak, a társadalmon reménytelenség, elkeseredettség és harag lett úrrá. A prímás számára a hadiállapot idején a vérontás megakadályozása volt a legfontosabb. A katolikus egyház azonnal bekapcsolódott az internáltak megsegítésébe, a varsói Szent Márton-templom mellett Glemp védnöksége alatt külön bizottság jött létre ezzel a céllal. Többször vallott arról, hogy prímási működésének legnehezebb pillanatait az 1981-83 közötti hadiállapot idején, majd Jerzy Popieluszko, a Szolidaritás lelkészének meggyilkolásakor élte át. Elmúlt évi nyilvános lelkiismeret-vizsgálata alkalmával is beismerte: mindmáig súlyos teherként nehezedik rá, hogy minden igyekezete ellenére sem tudta megmenteni a fiatal pap életét. A rendszerváltozás után meg kellett tapasztalnia, hogy a korábbi barátok közül sokan eltávolodtak az egyháztól. "Nem neheztelek senkire ezért, bár az egyházat sokan kétségkívül eszköznek tekintették. Tudatában kell lennünk, hogy talán tényleg az egyetlen igazi eszköz volt a társadalmi megegyezés kimunkálásához" - mondta erről a prímás. Püspöki jelmondata - Caritati in justitia (Igazságosságon át a szeretethez) - azt fejezi ki, hogy nincs ellentét e két alapvető érték között. Különösen nagy szüksége volt mindkettőre a lengyel társadalomnak a viharos nyolcvanas évek elején. "A Szentatya akaratát elfogadva, engedelmesen foglaltam el hivatalomat. Nehéz idők voltak, s én tudatában voltam ennek. Derűlátással tekintettem a jövőbe, arra gondoltam, hogy Wyszynski bíboros ennél is nehezebb időket élt át. Hittem, hogy a Gondviselés őrködik felettem. Szolgálatomat bármiféle belső félelem nélkül kezdtem meg" - mondta. Mádl Ferenc magyar köztársasági elnök június 27-28-i első hivatalos lengyelországi látogatása során Glemp bíborossal is találkozott, akivel a katolikus egyháznak a társadalom erkölcsi megújításában és az európai integrációban vállalt szerepéről beszélt. A kölcsönös tájékoztatás folyamán szóba került a találkozón az egyházi házasság állami elismertetésének ügye is. Lengyelországban a konkordátum szentesítése óta ez olajozottan működő gyakorlat, vagyis nincs szükség a templomi házasságkötés anyakönyvvezető előtti megerősítésére. A magyar államfő külön köszöntötte a lengyel prímást kettős jubileuma alkalmából. T. Kovács Péter
|
![]() |
![]() |
|
![]() |
Új Ember:ujember@drotposta.hu
|