Uj Ember

2001.07.15
LVII. évf. 28. (2763.)

Július 16.: Kármel-hegyi Boldogasszony emléknapja

Főoldal
Címlap
Veszélyben a szentföldi keresztények
A pápa Moszkvába készül
Nem vagytok egyedül...
A pápa találkozása az új püspökökkel
A szerb egyház Milosevics kiadatásáról
Amerikai székesegyház - szentszéki kifogások
Nem volt nagy szókincse...
Lelkiség
Tégy te is hasonlóképpen!
Had-vig avagy Jadwiga
Kántorképzés
ÉLET ÉS LITURGIA
A hét liturgiája
C év
Katolikus szemmel
Visszatekintés
Galamb a templomban
LELKI ISMERET
A szószóló
A mi fegyverünk
Élő egyház
Gyémántmise Kaposváron
A szeretet dalolva épít
Ötven éve diktálja-tartja a tempót a galgahévízi kántor
A katekumenátusról
Tudomány az emberiség javára
Hámori József és Vizi E. Szilveszter hitről és tudásról
Győzni, de nem mindenáron
Katolikus diáksportolók világtalálkozója
Egyházi felhívás a könyvszakmához
Élő egyház
Hiszem, hogy a Gondviselés őrködik felettem...
Glemp bíboros 20 éve áll a lengyel egyház élén
Pápai érdekességek (XIX.)
Jó utódot kért
A buddhizmus és más ázsiai vallások jelentik az igazi kihívást
Fórum
Irodalmi est a Római Magyar Akadémián
Erkel-operák Kolozsvárról
A nyári szabadtéri színházak programjából
Apáink a Donnál
Eposz a II. Magyar Hadsereg hőseiről
A szeretetről
A MOZGÁSSÉRÜLT SZEMÉVEL
Az Olvasó írja
Papi eszményképem
Fórum
Hangváltás a csángókérdésben?
Diakónus- és papszentelés Gyulafehérváron
Tízéves a Keresztény- Zsidó Társaság
Gyász és emlékezés
Az ikon
Fórum
Mária nyomán
Stuttgarti magyarok zarándokútja
Ellenpont
Magyar táncok, stílusok
Afrikában több a keresztelő, mint Európában
Fórum
Kántor a műtőasztalnál
"Professzor úr, magam is esztergomi ferences diák voltam"
Ifjúság
A Pálos-út kegyelmei
Jó dolgunkban nem tudjuk mit csinálunk!?
EGÉSZSÉGES TÁPLÁLKOZÁS
Millenniumi vetélkedő
Kitűnő esszéket küldtek a határon túli versenyzők
Csillagok után
Kultúra
A meséktől Homéroszig
Miskolci Nemzetközi Operafesztivál
Madarak zenei évadja
Helyszínelés
Fórum
Megfontolások az elváltakról 7.
Második házasság a katolikus egyházban?
Erdély mártír papjai
Bokor Sándor plébános
Lapszemle
Evangélikus Élet - július 1.
Földi javak
A LÉLEK SZÓTÁRA
Rejtvény
Mozaik
Ahol hó hullott nyáron
RÓMAI MESÉK
Szobrok hitből, emberségből
"Isten titkainak őrzője"
PAPI JELMONDAT
Szent László-ünnep Debrecenben
A sokhasznú lótusz

 

A nyári szabadtéri színházak programjából

Erkel-operák Kolozsvárról

A Kolozsvári Állami Magyar Opera két alkalommal lép fel magyarországi szabadtéri színpadokon. Először Esztergomban a Bánk bán, ezt követően a Margit-szigeten a Bátori Mária című operákkal vendégeskednek - (rendező: Dehel Gábor, karmester: Hari Béla).

Bár a zeneszerző Gyulán született, mégis Kolozsvárt tartotta igazi otthonának. Kolozsvár pedig saját fiaként tekint a zeneszerzőre úgy, ahogy Firenze szereti világhírűvé vált komponistáját, Rossinit. Erkel koncertező zongoristaként - befejezve pódiumi szereplését - ebben a városban adta búcsúkoncertjét.

Nemcsak zeneszerző, karmester és zongoraművész, hanem színházi ember is volt, hiszen 1835-től a Budai Magyar Színjátszó Társaság karmestereként dolgozott. A zenei életen kívül a XIX. századi Magyarországon, mint kiváló sakkozó is ismertté vált. Egy ideig ő a Pesti Sakk-kör elnöke is.

Jól ismerte az európai zeneszerzőket. A legerősebb hatást Beethoven, Donizetti és Bellini gyakorolta műveire. Az itáliai mesterek hatása elsősorban az áriák hangzásvilágában érhető tetten. De ugyanilyen alaposan ismerte a magyar koloritot, a verbunkost, és olyan eredeti ritmust alkalmazott, amelyet később Liszt, majd Bartók is felhasznált.

A kortárs művészek munkái is hatottak rá, leginkább Petőfi versei. A magyarok istene címűt zenésítette meg, majd Elvinnélek én, csak adnának címmel két Petőfi-versre komponál zenét, nyolc cimbalom kísérettel. Itt kell megemlíteni azt is, hogy a Bánk bán volt az első opera, amelyben cimbalmot használ egy zeneszerző.

A kolozsváriak eldöntötték, hogy Erkel összes operáját bemutatják. Szép sorban színpadra kerül a Névtelen hősök, a Dózsa György, a Brankovics György, az István, a király, a Hunyadi László, a Sarolta, és a Kemény Simon című opera. A Bánk bán a mi nemzeti operánk. Cselekménye izgalmas, dallamvilága vonzó, a zene drámaisága sűrű - igazi mestermű!

Ezzel szemben a Bátori Mária a komponista első operája. Nyomon követhető a pályakezdő Erkel kísérletező kedve, érzelmessége és kompozíciós játékossága. Ez a mű most kerül először színpadra magyar közönség előtt. Kíváncsian várjuk az összhatást!

A szervezőknek komoly munkát kellett végezniük, hogy a Kolozsvári Opera 170 fővel el tudjon indulni a magyarországi vendégszereplésre.

Fogadjuk őket tisztelettel, és legyünk rájuk kíváncsiak.

S.S.L.

Időpontok: Bánk bán - Esztergom, 2001. augusztus 15.

Bátori Mária - Budapest, Margit-sziget 2001 augusztus 21.

 

Aktuális Archívum Kapcsolatok Magunkról Impressum

Új Ember:ujember@drotposta.hu
Webmester: bujbal@storage.hu