Mária nyomán

Stuttgarti magyarok zarándokútja

Koszorút helyeztek el Mindszenty József sírjánál Esztergomban

Mariazelltől Pannonhalmáig tartott a stuttgarti magyar katolikus misszió idei zarándokútja. A Baden-Württemberg fővárosában és környékén élő magyar katolikus közösség - az egyik legelevenebb misszió - minden évben zarándokúton vesz részt Horváth János atya vezetésével. Tavaly, a szentévben Rómába vezetett az útjuk, s mivel idén augusztus 20-ig tart a magyar keresztény államiság ezeresztendős évfordulójának megünneplése, az irány pünkösdkor Magyarország lett. A negyvenfős csoport tagjainak többsége határon túli magyar nemzettárs volt, akik az egykori Jugoszláviából, Erdélyből vagy a Fölvidékről kerültek ki Németországba - sokan évtizedekkel ezelőtt. Magyarországot így csak átutazóban, rokonlátogatások alkalmával ismerték meg, s az iskolában nem magyar történelmet, irodalmat tanultak.

Budapesten, a Sziklatemplom előtt

Mária-zarándoklatnak hirdette meg Horváth János atya az utat, s ennek megfelelően Mariazell volt az első állomás. A Nagy Lajos király alapította Mária-kegyhely a tizennegyedik század óta elevenen él a vallásos magyar nép tudatában, legújabb történelmünkben pedig Mindszenty József bíboros, prímás, esztergomi érsek ideiglenes sírhelyeként az egyházhoz és a hazához való hűség jelképének számított. Mint ismeretes, a bécsi emigrációban élt főpapot - kívánságának megfelelően - Mariazellben temették el, s 1975-ös halálát követően 1991-ben szállították haza, az esztergomi bazilikába holttestét.

Szentgotthárdon, Pécsen át Máriagyűdre vezetett az út. A Dél-Dunántúl egyik legrégibb zarándokhelyén már a magyarok előtt itt élt keresztények Mária-szobrot helyeztek el, amelyet a források mellett az első bencés atyák fedeztek föl. Később ferencesek telepedtek meg itt, s az elmélyülés és az élet örömének egysége jegyében a társaság az este folyamán az egyik villányi borospincében finom falatok mellett kóstolta meg a nevezetes borvidék kiváló vörös nedűjét.

Hosszú, kissé talán fárasztó, de valóban zarándokokhoz illő utazás következett az ország északkeleti szegletébe, a görög katolikusok által legnagyobb számban látogatott Mária-kegyhelyre, Máriapócsra. Görög katolikus liturgián vett részt a csoport, s járultak tagjai a más rítus szerinti szentmisén szentáldozáshoz, a római katolikus szertartásban megszokottól eltérő módon véve magukhoz az Úr Testét.

Rövid tokaji kirándulást és borkóstolást követően a zempléni hegyek közé, olyan tájra indult tovább a csoport, amely átutazás vagy egyéb látogatás alkalmával kiesik az útvonalból. A vallásos szellemiség és a honismeret így kapcsolódott össze, s ez folytatódott a budapesti napok alatt is, amikor a fővárosból Veszprémet, Székesfehérvárt érintve tértek vissza a zarándokok a Duna partjára, hogy azután Esztergom érintésével - ahol koszorút helyeztek el Mindszenty József sírjánál - Győrön keresztül - Boldog Apor Vilmos püspök nyughelyének fölkeresésével - Pannonhalmának vegyék az irányt. Az ezeresztendős szent hegy atmoszférája különösen áthatotta az esti szentmisét. S innen, a keresztény Magyarország egyik bölcsőjétől vezetett vissza Stuttgartba az út.

Horváth János atya mellett Bagossy István münsteri magyar pap volt a csoport lelki vezetője, Boronás Anna, a misszió titkárnője pedig a szervezésben jeleskedett, aminek köszönhetően a csoport lélekben mindenképpen ifjú tagjai élményekben gazdag, vallási és nemzeti elmélyülést segítő útra emlékezhetnek a zarándoklatot követő hetekben tartott utótalálkozón.

Elmer István

Fotó: Mezei Tibor

Aktuális Archívum Kapcsolatok Magunkról Impressum

Új Ember:ujember@drotposta.hu
Webmester: bujbal@storage.hu