|
![]() |
||||||
![]() |
![]() |
![]() |
Második házasság a katolikus egyházban? Megfontolások az elváltakról 7. Élet- és szeretetközösség A II. vatikáni zsinat lényegesen gazdagította az egyház tanítását a házasságról. Azt nem szerződésnek, hanem "élet- és szeretetközösségnek" nevezte, mely abból az emberi aktusból keletkezik, "amellyel a házastársak egymásnak adják önmagukat, és elfogadják a másikat". Ez a "bensőséges egyesülés" a házastársak teljes hűségét követeli meg, és "sürgeti, hogy felbonthatatlan legyen szent egységük". Az így létrejövő szent intézménynek maga az Isten a szerzője, és ezen a szentségen keresztül "találkozik az emberiség Megváltója, az egyház Jegyese a keresztény hitvestársakkal". A házastársak szerelmének "legszebb ajándéka a gyermek", de a házasságnak nemcsak az életadás a rendeltetése. Az "teljes életközösség marad, megőrzi értékét és felbonthatatlanságát" akkor is, ha "nélkülözniük kell a sok esetben forrón óhajtott gyermeket". A zsinat tehát a gyermekáldást a házastársi szerelem gyümölcsének tekinti, és nem tanítja a házasság elsődleges és másodlagos céljai közötti különbséget sem, amely mintegy harminc évvel korábban még nagyon fontos szerepet kapott XI. Piusz pápa házasságról szóló enciklikájában. Pontosabban fogalmazva a zsinat visszautasított minden olyan javaslatot, amely XI. Piusznak ezt a tanítását a Gaudium et spes szövegébe be kívánta illeszteni. Az "elhálás" jogi fogalma helyett a szentség létrejöttét a házastársak kölcsönös önátadásában és egymás iránti teljes hűségében jelöli meg. A házastársak gazdagodó és mélyülő házassági kapcsolatukon keresztül jelképezik a Krisztus és az egyház közötti felbonthatatlan kapcsolatot; a házasság szentségében így az "igazi házastársi szerelem az istenszeretet megnyilatkozása lesz" (GS 48-51). A zsinat tanításában tehát a házasság hagyományos jogi és intézményes szemléletét üdvtörténeti szemléletmód váltja föl. Ennek nagyon fontos pasztorális következményei is vannak, amelyeket egyelőre sem a hivatalos egyházi tanítás, sem az egyház pasztorális gyakorlata nem aknázott ki teljes mértékben. Jogi konfliktus, személyes kényszerhelyzet Az elváltak pasztorális gondozása a zsinat utáni évtizedekben fokozatosan előtérbe került. Az Amerikai Kánonjogi Társaság már a hetvenes években létrehozott egy munkatervet, amelynek az idevonatkozó pasztorális lehetőségek teológiai és kánonjogi kidolgozása volt a célja. Ennek keretében dolgozta ki Őrsy László jezsuita azt a ma is használt alapvető megkülönböztetést, amely a második házassággal létrejövő jogi konfliktus és személyes kényszerhelyzet esetei között létezik. A jogi konfliktus abból ered, hogy a templomban megkötött házasság ugyan érvénytelen volt, de ez - elháríthatatlan okok miatt - kánonjogi kritériumokkal nem bizonyítható az egyház házassági bíróságai előtt. E tényből megoldhatatlan ellentét jön létre a kánonjog és a személyes meggyőződés, a probléma külső és belső fórumon történő rendezése között. A kánonjog feltételezi a templomban megkötött házasság érvényességét, és ezért annak semmisségét meg kell állapítani, mielőtt a templomban egy másik megkötését engedélyezné (CIC 1060, 1085.2). Ugyanakkor a házasság megkötése alapvető emberi jog, a szentségi házasság megkötése pedig minden megkeresztelt ember joga. Mindkettő felülmúlja az egyházjog megszorító rendelkezését. Jogikonfliktus esetében e jog gyakorlását lehetővé tévő bizonyíték azonban csak a belső fórumon, a személy lelkiismereti meggyőződésének szintjén áll rendelkezésre. Ebben rejlik ennek a konfliktusnak a lényege. A személyes kényszerhelyzet esetében az első házasság feltehetően érvényes volt, de emberi tényezőit tekintve végérvényesen megszűnt, szétesett. Legalább az egyik fél minden szempontból sikeres második házasságot kötött, de a saját maga, házastársa és gyermekei lelki érdekei miatt szeretne visszatérni az egyházi közösséghez, és a szentségekhez járulni. Második házasságának fölbontását azonban gyakorlatilag lehetetlennek tekinti. Ez ugyanis túlságosan sok áldozatot követelne a második kapcsolat tagjaitól. (Folytatjuk) Somfai Béla SJ
|
![]() |
![]() |
|
![]() |
Új Ember:ujember@drotposta.hu
|