 |
 |
 |
 |
2001.07.15
|
Július 16.: Kármel-hegyi Boldogasszony emléknapja
|
 |
|
 |
|
|
|
|
|
|
|
|
||||||
|
|
|
Pápai érdekességek (XIX.) Jó utódot kért
IX. Kelemen (1667-69) hetente kétszer ment gyónni a Szent Péter-bazilikába, és amelyik gyóntató éppen szabad volt, annak vallotta meg bűneit, és kérte tőle a feloldozást. Évente kétszer pedig lelkigyakorlaton vett részt az Aventinus-dombon lévő Santa Sabina domonkos kolostorban. Egyszer meglátogatta a római zarándokkórházat, megmosta tizenkét zarándok lábát, étkezésüknél felszolgált, és két tarsolyban jelentős összeggel ajándékozta meg az intézményt, mondván, az egyiket a pápa, a másikat pedig Rospigliosi bíboros adja. (Az utóbbi is ő volt, pápává választása előtt.) Halálos ágyánál konzisztóriumot tartott, hét új bíborost kreált, és kérte a megjelent kardinálisokat, hogy jó pápát válasszanak, aki - mint mondta - helyrehozza az általa elkövetett hibákat... Esztergom rangja Az esztergomi érsekek királykoronázási jogát VIII. Gergely pápa adományozta 1187-ben. III. Ince megerősítette az esztergomi érsekek ősi jogait 1198-ban és 1213-ban. IX. Bonifác pápa 1394-ben adományozta első alkalommal esztergomi érseknek a prímás és az Apostoli Szentszék követe címet. Hatvan évvel később, V. Miklós pápa a prímási és követi címet hozzákötötte az esztergomi székhez, és hatáskörét kiterjesztette egész Magyarországra, X. Leó pedig 1513-ban az esztergomi érsek prímási és született követi méltóságát végleg megerősítette. Magyar huszárok Az utolsó, nem Rómában tartott konklávét az akkor Habsburg fennhatóság alatt álló Velencében, abban a kolostorban tartották, amelynek egykor Szent Gellért volt az apátja. Még a haldokló VI. Piusz kérte I. Ferenc császárt, hogy a Napóleon által elfoglalt Európa egyetlen szabad katolikus állama adjon lehetőséget a pápaválasztás lebonyolítására. A konklávén a császár képviselője Herzan bíboros, szombathelyi püspök volt. Az 1800 márciusában megválasztott új pápát, VII. Piuszt magyar huszárok kísérték Rómába. Napóleon bukása után ismét szép feladatot kaptak a magyar huszárok: ők kísérhették vissza 1814-ben, négyéves szenvedés után VII. Piuszt Rómába. Szolgálatukért a hálás Szentatyától zászlót kaptak emlékbe a Radeczky-ezred huszárjai, amelyre latinul a következőket hímezték: "Boldog vagy Róma, hogy érzed a magyarok Nagyasszonyának oltalmát, ki Piuszt a Városba kísérte". Rómán kívül nyugszanak A XV. századtól a pápák kizárólag Rómába temetkeztek. Az ezt megelőző két évszázadban azonban legtöbb esetben Rómán kívül, és sokszor Itália határain is kívül. Viterbo négy, Peruggia három, és tizenkét más itáliai város egy-egy pápasírral dicsekedhet. Olaszországon kívül nyolc pápát temettek, köztük hármat Avignonban, négyet más francia városokban, egyet pedig a bajorországi Bambergben. Nem vagyok méltó...
"Félek, hogy itt valami nagy hiba van készülőben. Engem tudósnak és bölcsnek tartanak, én azonban sem az egyik, sem a másik nem vagyok. Amint hogy hiányzik belőlem mind az az érdem, ami nélkül pápa senki nem lehet" - mondta társainak Pecci bíboros 1878-ban, a pápaválasztó konklávén, mikor "vészesen" kezdtek gyűlni a rá adott voksok. Nem tudta azonban lebeszélni a rá szavazókat a betegeskedő, idős kardinális. XIII. Leó néven ő lett IX. Piusz utóda. S az előbb említett fogyatékosságai ellenére negyedszázadon át állt az egyház élén, átvezetve Krisztus bárkáját a huszadik századba. Sz. Cs.
|
|
|
|
|
||||||
Új Ember:ujember@drotposta.hu
| ||||||
