Tudomány az emberiség javára

Hámori József és Vizi E. Szilveszter hitről és tudásról

Kaposváron ünnepelték a TIT, a Tudományos Ismeretterjesztő Társulat 160. születésnapját. Ez alkalomból a magyar tudományos élet két neves képviselőjét, Hámori József és Vizi E. Szilveszter akadémikust a vallás és a tudomány kapcsolatáról, a hívő tudósokról kérdeztük.

- Magyarországon mindig voltak olyan tudósok, köztük mesterem, Szentágothai János is, akik a legsötétebb kommunista időkben is megvallották, hogy istenhívők - mondotta Hámori József. - Az a kérdés, hogy miként egyeztethető öszsze a tudomány és a hit. Ha tudományos módszerekkel nem lehet egy kérdést vizsgálni, akkor nem is tudományról van szó. A hit kegyelmi állapot, ilyen módszerekkel nem vizsgálható. A XX. század óriási tudományos fejlődésnek volt az időszaka. Az ismeretek elférnek az agyunkban, ezektől lesz izgalmasabb a személyiségünk. A tudományos agyunkban azonban az is elfér, hogy van Isten. Tudomány és hit kiegészítheti egymást.

Az akadémikus arra is utalt: a TIT-nek az idegennyelv-tanításon kívül a tudományos ismeretterjesztés a fő funkciója. Különösen azért, mert a társadalom nagy részével el lehet hitetni különböző téveszméket, áltudományos nézeteket. A TIT-nek a valódi tudományos eredmények terjesztésében van óriási szerepe, a tudás társadalmának megvalósításában, amire Platón is törekedett egykor az ókori görög társadalomban.

- Szerintem sokkal több vallásos tudós van, mint gondolnánk - véli Vizi E. Szilveszter. - Mindenki maga dönti el azonban, hogy hitét nyilvánosan is megvallja-e. A tudomány nem zárkózik el a hittől, és nekünk, tudósoknak el kell gondolkodnunk, ha valamilyen hipotézist felállítunk. Hinnünk kell benne. A hitnek tehát fontos szerepe van a tudományos gondolkodásban és a kísérletezések elindításában. Filozófiailag a teljes igazságot azonban soha nem lehet megtudni. Olyan ez, mint amikor az ember egy gömb középpontjából kifelé távozik. Egyre nagyobb a gömb felszíne, egyre több igazsággal szembesülhetünk. Ahogyan távolodunk az origótól, ami, tételezzük fel: a tudás szimbóluma, annál nagyobb a megismerhető megismerhetetlen.

A tudomány exponenciálisan fejlődik, hallatlan gyorsan produkál újabb és újabb felfedezéseket, izgalmas kérdéseket. Gondolok egyebek mellett az emberi géntérképre, a klónozásra, a nem szexuális úton történő szaporodás lehetőségeire és etikai problémákra. Az erkölcs a világon a görögök óta csak lineárisan fejlődött. Ezért van tehát óriási szerepük és lehetőségük a kisközösségeknek, a családoknak és az egyháznak, s van oly nagy szükség az értelmiségiekre, az írástudók felelősségére. Nem a tudóst kell korlátozni tevékenységében, hanem a társadalomnak, a jogalkotóknak kell megakadályozniuk azt, hogy a tudomány eredményeivel vissza lehessen élni. A tudománynak az emberiség javát kell szolgálnia.

-cz s-

Aktuális Archívum Kapcsolatok Magunkról Impressum

Új Ember:ujember@drotposta.hu
Webmester: bujbal@storage.hu