A MOZGÁSSÉRÜLT SZEMÉVEL

A szeretetről

Életemnek volt egy rövid szakasza, amikor nagyon én akartam lenni. Csakhogy akaratom megvalósítását az állapotom legtöbbször megakadályozta. Nagyon rossz volt ez a serdülőkorom kezdetén, s a folyamat rövid ideig tartó lázadásba torkollott, ami szeretetlenséggel is együtt járt. Ám nem menekülhettem a tolószékből pótcselekvésekbe, nem törtem-zúztam magam körül fizikailag, de lelkileg igen, és főleg saját magamban. Ugyanakkor elindult bennem a gondolkodás folyamata: magatehetetlen vagyok, viselkedésemmel eltaszítok másokat magamtól, lelkemben pedig örvénybe kerülök, amelybe belefulladhatok. Fokozatosan megértettem: szeretnem kell ahhoz, hogy élni tudjak. Később pedig életelvemmé lett a szeretet, vagyis szeretni mindenkor és mindenkit a körülményektől függetlenül. És felelősséggel. Én ezt csak tökéletlenül gyakorolhatom Jézus nyomán, de megértettem, hogy ő azért is tette, hogy mindenkinek esélyt adjon az életre.

Korunk egymást eltaposó, önmegvalósítást hirdető eszmerendszerében sokan nem bírják felfogni annak a lényegét, hogy a szeretetért meg kell harcolni - beleértve a szeretetre méltóvá válást is -, mert anélkül az önmegvalósítás is csalóka, hamis életcéllá lesz, ahol az ember kiégetten belepusztul önmagába. És ettől is megvéd, igazi boldogságot ad az Istentől tanult isten- és emberszeretet.

Tegyük fel a kérdést: vajon ez a szeretetfelfogás mindenki számára járható út-e? Azt válaszolom: Urunk példája nyomán igen. Bár a megvalósításában nehézségeink támadhatnak, a bűn jelenléte és esendő voltunk miatt nem jutunk tökéletességre földi életünkben, de minden erőnkkel törekednünk kell rá. S közben ne felejtsük el ehhez kérni (és hálával fogadni) az Istentől jövő segítséget. Sokak szerint a szeretet útján járni lehetetlen, csak szent emberek és szemlélődő széplelkek kiváltsága, hiszen a valós életben ezzel nem lehet látványosan előrejutni. Igen, csakugyan nem lehet a mai értékrend mellett. De az én magasra emelése nem adja meg az én belső lelkierejét és tartását. Erre a legigazibb módon a hit, a remény és a kereszténység eszméjének legnagyobb eszménye képes: az önzetlen szeretet, amely a megtért lélek legnagyobb kincse.

Sárhegyi Csaba

Aktuális Archívum Kapcsolatok Magunkról Impressum

Új Ember:ujember@drotposta.hu
Webmester: bujbal@storage.hu