Humán Genom program IX.

A történelem genetikai lábnyomai

Amikor az általános iskola 8. osztályában genetikát tanítunk, fel szoktuk tenni a kérdést, „ha találkozol legalább négy emberrel, legyenek azok angolok, oroszok, magyarok, kínaiak vagy afrikaiak, elvileg milyen vércsoportba tartozhatnak? „A jó válasz így hangzik A vagy B vagy 0 vagy AB vércsoportúak lehetnek bármelyik földrészről és bármelyik népből származnak. Érettségi előtt már azt is megkérdezhetjük, hogy egy-egy falu négy vércsoportjának százalékos gyakoriságát megadva meg tudjuk-e mondani, hogy melyik település kínai, orosz, magyar, lengyel vagy skót? A jó válasz az, hogy igen, a százalékos gyakoriság jellemző az egyes populációkra! (populáció: természetes szaporodási közösség).

Például:

0 A B AB

angolok
46,7 41,7 8,6 3

finnek
34,1 41 18 6,9

oroszok
32,9 35,6 23,2 8,1

magyarok
35,7 43,3 15,7 5,3

németek
39,1 43,5 12,5 4,9

cigányok
28,5 26,6 35,3 9,6

kínaiak
45,5 22,6 25 6,1

japánok
30,5 38,2 21,9 9,4

ausztrál (bennszülöttek)
53,2 44,7 2,1 -

navahók
72,6 26,9 0,2 0,5

bororók
100 - - -

busmanok
56 33,9 8,5 1,6

(A busmanok dél-nyugat-afrikai de nem bantu népcsoport, vagyis nem négerek, egy ötödik rasszba tartoznak a hottentottákkal együtt. Bororók dél-amerikai indián törzs Brazíliában.)

Ezek a különbségek az egyes populációk – törzsek (népek) történelmének a következményei! Van benne véletlen tényező is. Például az észak-amerikai indiánok többsége 0-ás vércsoportú. Őseik Ázsiából származnak, ahol igen sok a B vércsoportú ember. Az átvándorolt csoport igen kis létszámú lehetett (8-10 000 éve történhetett) s talán véletlenül nem volt közöttük B vércsoportú, vagy volt de az utódai meghaltak. Másik lehetséges magyarázat az, hogy valamilyen szelekció (természetes kiválogatódás) miatt váltak az indiánok főleg 0-ás vércsoportúvá. Lehetséges, hogy a 0-ás vércsoportúak valamivel szemben életrevalóbbak voltak mint a többiek? Európában minél keletebbre él egy nép annál több a B vércsoportú köztük, s minél nyugatabbra, annál kevesebb a B és AB vércsoport. Miért?

Azért, mert a B vércsoport eredetileg csak Ázsiában létezett s a populációk keveredésével került egyre nyugatabbra. Európában vannak sávok, ahol a B vércsoport gyakoribb mint a sávoktól északra vagy délre ugyanazon nép között. A történészek mongol/tatár/ európai betöréseket ábrázoló térképei ugyanezeket a sávokat jelölik meg! Tökéletesen fedik egymást! Nevezhetjük ezt a történelem genetikai lábnyomainak is. Az európai cigányság körében is azért magas az AB és B vércsoportúak aránya mert a mai Indiából, Pakisztánból jöttek. Az emberiség több mint tizennégyféle vértípust ismer s ezek közül a legmarkánsabb az AB0-vércsoport rendszer, de nagy gyakorlati jelentősége van az ún. Rh-vércsoportnak is. Az európaiak 86 %-a Rh⁺ és 14 % Rh^-. A vérátömlesztésnél az Rh⁺ ember kaphat pozitív és negatív vért is, az Rh^- ember csak negatív vért kaphat. Ez közismert dolog, de talán nem mindenki tudja, hogiy az anya és a magzat között is lehet probléma. Ha az anya Rh^-, de a magzat Rh⁺, akkor az anyai szervezet immunrendszere védekezik az „idegen” ellen. Az első gyermeknél még semmi baj nincs, mivel még gyenge a védekezés. A további Rh⁺ gyermekek sorsa már a koraszülöttség, agyvérzés vagy magzati halál.

A spontán vagy művi abortusz is ugyanígy számít! Ezért lehetséges az, hogy egy „első” gyermek is agyvérzéssel születik az Rh^- anyától! Ezért az Rh^- nőt minden szülészeti esemény után 72 órán belül védősavóval passzív immunizálni kell s így megakadályozni az ellenanyag képződését. Ezzel lehetővé tesszük további egészséges gyermekek születését. Lehetséges, hogy ilyen Rh^- összeférhetetlenség volt az oka annak, hogy VIII. Henrik angol király elvált első feleségétől Aragóniai Katalintól s létrehozta az anglikán egyházat. Első gyermekük Mária egészséges volt s később rövid ideig az angol trónon is ült. A többi gyermek egyre betegebben született s halt meg.

A körülbelül százezer emberi gén (s egy-egy gén változatai, alléljei) a történelem során keverednek egymással s minden ember más és más összetételben kapja meg mind a százezret. Egy-egy törzs (populáció), nép körében bizonyos gének felhalmozódnak mások ritkábbá válnak, s ebben közrejátszik a véletlen, az éghajlat, a táplálkozás, az emberi történelem, szokások, kultúra stb.

Mindez az utódok számának és életrevalóságának a „szabályozásával” dönti el, hogy az egyes gének felhalmozódnak vagy ritkulnak a populációban.

„Isten dicsőségét beszélik az egek,
és keze művét hirdeti az égbolt.
Ezt harsogja az egyik nap a másiknak,
erre tanítja az egyik éj a másikat.

Nem sustorgással, nem dadogással
hogy ne lehetne érteni őket:
az egész földre elhat szózatuk,
s a földkerekség határaira szavuk.

(19. Zsoltár) (folytatjuk)

F.ZS.

Aktuális Archívum Kapcsolatok Magunkról Impressum

Új Ember: ujember@drotposta.hu
Webmester: bujbal@freemail.hu