|
Olvastuk, láttuk, hallottuk Rajzban és írásban az egyszerűség nyelvén Simon András, akinek grafikái képeslapokról és igekártyákról mindannyiunk számára ismerősek, újabb kis kötetében rajzok és rövid eszmefuttatások formájában a nyolc boldogság értelmezését tárja elénk. A képek és az írások pedig összhangban vannak egymással: mindkét esetben ugyanazok a gazdagságot rejtő egyszerű vonalak, a közlés minden erőltetettségének hiánya, az elevenen és természetesen kifejezett mondanivaló, a mindenki számára érthető, mégis nemes tartalom ragad meg. A szerző szerint „a boldogság sokkal inkább tudatállapot, mint váratlanul a szívünkre szálló, aztán gyorsan tovarebbenő érzelem. Egyfajta intenzív Istenre hangoltság, amely a jóra figyelő szív erős elhatározásából származik.” Végső soron Simon András minden szövege erről az állapotról beszél, arról, miként őrizhető meg mai világunkban, a korszellem szorításában, gyengeségeink mellett, emberi kapcsolatainkban és belső életünkben. A nyolc boldogságról egyik legfőbb értéke éppen ez: a világban élő, önmagát folytonosan vizsgáló ember beszél azokhoz, akik hasonló körülmények között hasonló problémákkal küszködnek. (Kapható az Új Ember könyvesboltban.) s b – Isten-keresőben, költőinkkel „Kőtörő fű” és „Az Úr érkezése” címen Cseke Péter színművésznek két cédéje jelent meg a Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériuma támogatásával. Mindkettő a XX. század magyar költőinek istenes verseiből ad válogatást. A kereső emberről és a kereső emberekhez szólnak ezek a költemények Adytól Pilinszky-ig, Reményik Sándortól Radnótiig. „Úton vagyunk valamennyien, de hogy melyiken indulunk el, vagy hova kanyarodunk, a Teremtő által szabad akaratot nyert ember döntésétől függ — mondta Cseke Péter. — Szeretném, ha ezekkel az összeállításokkal a magam módján segítséget tudnék nyújtani a választást keresőknek és találóknak egyaránt.” A két összeállítás az élet nagy kérdéseiről kiváló elmélkedési lehetőséget kínál, s egyben alkalmat magyar költészet alaposabb megismeréséhez. Közreműködnek: Sára Bernadett, Somlai Valéria és Kövi Szabolcs. Sz. Cs. A két cd kapható az Új Ember könyvesboltjában. Személyes vallásosság Johannes Wallmann A pietizmus című könyvének magyar nyelven történő megjelenésével nemcsak a rangos göttingeni Vandenhoeck & Ruprecht kiadó hatalmas vállalkozás keretében hosszú évek során megjelentetett egyháztörténeti kézikönyv-sorozatának (amelynek egyes köteteit olyan kiemelt tekintélyű szerzők írták mint Carl Andresen, Hans-Georg Beck és Martin Schmidt) egyik darabja vált elérhetővé immár a hazai olvasók számára is (bár ezt talán ajánlatos lett volna jelezni a magyar fordítás szövegében, hiszen a szerző hivatkozik is a további kötetekre), de végre átfogó ismertetés is olvasható erről a talán kevésbé ismert korszakról és irányzatról. A pietizmus, e XVII– XVIII. századi protestáns megújulási mozgalom a belső, személyes vallásosságra, szív teológiájára helyezett súlyt és a közösségi élet új formáinak kialakítására törekedett. Johannes Wallmann a 60-as évek végétől megjelentetett cikkei és könyvei révén a mozgalom jeles ismerőjének számít, jelen könyvének meghatározó vonása pedig egyfelől az, hogy a bevett korszakolástól eltérően nem Ph. J. Spener-rel kezdi a pietizmus ismertetését, hanem Johann Arndtról és a Spenert megelőző református pietizmusról is beszél, másfelől pedig hogy meghatározott személyek köré csoportosítja anyagát. Egyháztörténeti kézikönyvről lévén szó, érthető, hogy a szerző kevésbé teológiai, inkább történeti szempontok szerint mutatja be a két század történéseit, s ha talán sajnáljuk is, hogy kisebb teret szentel Gottfried Arnold és Oetinger izgalmas munkásságának, bőven kárpótol ezért a részletes Spener-fejezet (Wallmann elsősorban Spener-szakértő) és Zinzendorf gróf mozgalmának alapos bemutatása. A pietizmus iránt érdeklődők összességében egészen kiváló, bevezetést vehetnek kézbe, amely a további tájékozódáshoz részletes irodalomjegyzéket is tartalmaz. (Kálvin János Kiadó, 2000) P. Z.
|
Új
Ember: ujember@drotposta.hu
|