Uj Ember

2001. február 4.
LVII. évf. 5. (2741.)

Megjelent az Új Ember Magazin februári száma

Főoldal
Lelkiség
A te szavadra kivetem a hálót
A Paradicsom virágai
Jegyzetek a liturgiáról
Egy jó tanács a zsoltárimádsághoz
A hét liturgiája (C-év)
Katolikus szemmel
Nincs visszaút
Mi lesz veled, demokrácia?
Jegyzetlap
(ezerötszáz gyors) - Logika
Derült égből
Élő egyház
Kapocs a rádió hullámhosszán
Hazatérés vagy új honfoglalás? – És mikor?
Görbe László piarista gimnáziumigazgató a költözésre való várakozásról
Egyházmegyék híreiből
Ökumenikus imanap Mohorán
Élő Egyház
Nem csökken a vallásgyakorlók száma
Egyházi felmérés a lengyelek vallásosságáról
A földrengés sújtotta Salvador
Fórum
Alkonyatban is a fényt őrző
P. Szabó Ferenc 70 éves
Olvastuk, láttuk, hallottuk
Szent Balázs
Kerülje el torkunkat a romlás
Császár Angela
Juhász Judit
Kubik Anna
Görög katolikusok
Fáradhatatlanul…
A legöregebb aktív pap: Dudás Bertalan
Közös templom, közös szolgálat Selyeben
„Rendbe tesszük a világot, és kész”
Ifjúság
Humán Genom program IX.
A történelem genetikai lábnyomai
Harry Potter: Szappanopera papíron
Krakkói jegyzetek
Játék szabályok nélkül
Rejtvény tíz év alattiaknak
Kultúra
Gondja volt a nemzetre a betevő szóval
Utolsó szavak Sinkovits Imréhez
Takáts Gyula 90 éves
Tíz mondat a mikrofonállványról
Tó, télen
Fórum
Történelmi összefüggések – személyes sorsok
Teológiai Tanárok Konferenciája
Az Olvasó írja
A szolgáló Krisztus nyomában
Szathmáry László diakónus a küldetésről
A Tudor Alapítványról
Mozaik

Somogyi mintára
Angyalgyökér
A Szegények orvosának emléklezete

 

Olvastuk, láttuk, hallottuk

Rajzban és írásban az egyszerűség nyelvén

Simon András, akinek grafikái képeslapokról és igekártyákról mindannyiunk számára ismerősek, újabb kis kötetében rajzok és rövid eszmefuttatások formájában a nyolc boldogság értelmezését tárja elénk. A képek és az írások pedig összhangban vannak egymással: mindkét esetben ugyanazok a gazdagságot rejtő egyszerű vonalak, a közlés minden erőltetettségének hiánya, az elevenen és természetesen kifejezett mondanivaló, a mindenki számára érthető, mégis nemes tartalom ragad meg. A szerző szerint „a boldogság sokkal inkább tudatállapot, mint váratlanul a szívünkre szálló, aztán gyorsan tovarebbenő érzelem. Egyfajta intenzív Istenre hangoltság, amely a jóra figyelő szív erős elhatározásából származik.” Végső soron Simon András minden szövege erről az állapotról beszél, arról, miként őrizhető meg mai világunkban, a korszellem szorításában, gyengeségeink mellett, emberi kapcsolatainkban és belső életünkben. A nyolc boldogságról egyik legfőbb értéke éppen ez: a világban élő, önmagát folytonosan vizsgáló ember beszél azokhoz, akik hasonló körülmények között hasonló problémákkal küszködnek. (Kapható az Új Ember könyvesboltban.)

s b –

Isten-keresőben, költőinkkel

„Kőtörő fű” és „Az Úr érkezése” címen Cseke Péter színművésznek két cédéje jelent meg a Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériuma támogatásával. Mindkettő a XX. század magyar költőinek istenes verseiből ad válogatást. A kereső emberről és a kereső emberekhez szólnak ezek a költemények Adytól Pilinszky-ig, Reményik Sándortól Radnótiig. „Úton vagyunk valamennyien, de hogy melyiken indulunk el, vagy hova kanyarodunk, a Teremtő által szabad akaratot nyert ember döntésétől függ — mondta Cseke Péter. — Szeretném, ha ezekkel az összeállításokkal a magam módján segítséget tudnék nyújtani a választást keresőknek és találóknak egyaránt.” A két összeállítás az élet nagy kérdéseiről kiváló elmélkedési lehetőséget kínál, s egyben alkalmat magyar költészet alaposabb megismeréséhez. Közreműködnek: Sára Bernadett, Somlai Valéria és Kövi Szabolcs.

Sz. Cs.

A két cd kapható az Új Ember könyvesboltjában.

Személyes vallásosság

Johannes Wallmann A pietizmus című könyvének magyar nyelven történő megjelenésével nemcsak a rangos göttingeni Vandenhoeck & Ruprecht kiadó hatalmas vállalkozás keretében hosszú évek során megjelentetett egyháztörténeti kézikönyv-sorozatának (amelynek egyes köteteit olyan kiemelt tekintélyű szerzők írták mint Carl Andresen, Hans-Georg Beck és Martin Schmidt) egyik darabja vált elérhetővé immár a hazai olvasók számára is (bár ezt talán ajánlatos lett volna jelezni a magyar fordítás szövegében, hiszen a szerző hivatkozik is a további kötetekre), de végre átfogó ismertetés is olvasható erről a talán kevésbé ismert korszakról és irányzatról.

A pietizmus, e XVII– XVIII. századi protestáns megújulási mozgalom a belső, személyes vallásosságra, szív teológiájára helyezett súlyt és a közösségi élet új formáinak kialakítására törekedett. Johannes Wallmann a 60-as évek végétől megjelentetett cikkei és könyvei révén a mozgalom jeles ismerőjének számít, jelen könyvének meghatározó vonása pedig egyfelől az, hogy a bevett korszakolástól eltérően nem Ph. J. Spener-rel kezdi a pietizmus ismertetését, hanem Johann Arndtról és a Spenert megelőző református pietizmusról is beszél, másfelől pedig hogy meghatározott személyek köré csoportosítja anyagát. Egyháztörténeti kézikönyvről lévén szó, érthető, hogy a szerző kevésbé teológiai, inkább történeti szempontok szerint mutatja be a két század történéseit, s ha talán sajnáljuk is, hogy kisebb teret szentel Gottfried Arnold és Oetinger izgalmas munkásságának, bőven kárpótol ezért a részletes Spener-fejezet (Wallmann elsősorban Spener-szakértő) és Zinzendorf gróf mozgalmának alapos bemutatása. A pietizmus iránt érdeklődők összességében egészen kiváló, bevezetést vehetnek kézbe, amely a további tájékozódáshoz részletes irodalomjegyzéket is tartalmaz. (Kálvin János Kiadó, 2000)

P. Z.

 

Aktuális Archívum Kapcsolatok Magunkról Impressum

Új Ember: ujember@drotposta.hu
Webmester: bujbal@freemail.hu