Nem csökken a vallásgyakorlók száma

Egyházi felmérés a lengyelek vallásosságáról

Majdnem minden lengyel hívő kereszténynek tekinti magát, de csak kétharmaduk hisz a feltámadásban, és sokan nem értenek mindenben egyet az egyház erkölcsi tanításával. Mindemellett az 1989-es esztendőt követő mélyreható társadalmi változások nem módosították lényegesen a lengyel katolikusok vallási szokásait: továbbra is csaknem felük vasárnaponként rendszeresen részt vesz a szentmisén, emellett állandóan növekszik a szentáldozáshoz járulók száma.

A lengyel egyház statisztikai intézete (ISKK) január 9-én hozta nyilvánosságra „Az egyház és a lengyelek vallásossága 1945-1999” című, több mint 500 oldalas felmérését. Ebből kiderül, hogy a lengyelek 92,9 százaléka ma is hívő kereszténynek tekinti magát, és csupán 2,3 százalékuk határozottan ateista. A magukat hívőnek tekintők 46,9 százaléka minden vasárnap jár templomba. Tíz év alatt a közülük szentáldozáshoz is járulók száma megduplázódott: az 1989-es 7,8-ról 1999-ben 16,3 százalékra emelkedett. Katolikus szociológusok magyarázata szerint ez a vallásosság elmélyülését jelzi. A templomba járók száma azonban területenként nagy eltéréseket mutat: a legtöbben hagyományosan a három délkelet-lengyelországi egyházmegyében vesznek részt a vasárnapi szentmisén. A tarnówi egyházmegyében arányuk eléri a 74,5 százalékot, de hasonlóan magas a rzeszówi (70,9) és a przemysli (67,5) egyházmegyékben. Ezzel szemben viszonylag alacsony a vallásgyakorlók száma a lódzi (28,9), a szczecin-kamieni (32,5) és a sosnowieci (32,5) egyházmegyékben. A vallásgyakorlók között nincs „nemzedéki szakadék”, a fiatalok vallásosságának csökkenése alig érzékelhető.

A lengyel vallásosságnak van viszont egy másik jellemzője – a szelektivitás. Sok hívő csak „válogat” az egyházi tanításból. Ez a jelenség azonban egész Európában tapasztalható. A magukat hívő kereszténynek valló lengyelek közül csak 69 százalék hisz például az örök életben. A feltámadásról – a kereszténység alapvető tanításáról – a megkérdezettek 65,8 százaléka van meggyőződve. 72,8 százalékuk hisz a mennyországban, de csak 31 százalékuk ért egyet azzal, hogy pokol is létezik. Még nagyobb a megosztottság az egyház erkölcsi tanítását illetően: a lengyel katolikusok zöme nem fogadja el például a szexualitásra vonatkozó hivatalos egyházi álláspontot. Csak egyharmaduk ért egyet a házasság előtti nemi kapcsolatok tilalmával, és minden negyedik lengyel katolikus fogadja el a mesterséges fogamzásgátlás tilalmát.

„Bizonytalan voltam azt illetően, nem ártunk-e az egyháznak, ha nyilvánosságra hozzuk ezeket az adatokat” – mondta a varsói sajtóértekezleten Janusz Marianski atya, a Lublini Katolikus Egyetem professzora. „De sajnos ezek tények” – tette hozzá.

A lengyelek többsége egyetért az egyház közéleti jelenlétével. Csaknem 90 százalékuk például helyesnek találja, hogy a feszületet kifüggesztik a középületek (hivatalok, iskolák) falára, és több mint 80 százalékuk egyetért az iskolai hitoktatással és a katonai eskü szövegének vallási jellegével. 70 százalékuk elfogadja katolikus papok jelenlétét a közszolgálati televízióban, és elismeri az egyháznak azt a jogát, hogy megfogalmazza véleményét erkölcsi és társadalmi kérdésekben.

Az egyház társadalmi megítélése az idők folyamán jelentős változásokon ment át: míg a ’80-as évek végén a lengyelek csaknem 90 százalékba bízott benne, ez az arány 1992-re 45 százalékra zuhant. Azóta ismét fokozatosan növekszik, jelenleg a megkérdezettek 75 százaléka bízik az egyházban, 25 százalékuk viszont nem.

Az egyház politikai szerepvállalását illetően nem változott a lengyelek kritikus hozzáállása: 59,3 százalékuk úgy véli, hogy az egyház túl sokat foglalkozik politikai kérdésekkel, és csak 5,1 százalékuk van ezzel ellenkező véleményen. Jellemző az is, hogy a megkérdezettek fele úgy látja: vallási meggyőződése semmilyen mértékben nem befolyásolja politikai nézeteit és magatartását. Kis mértékű befolyást 18,5, közepest 12,5 említett, és csak 4 százalék mondta azt, hogy keresztény hite erősen meghatározza politikai álláspontját.

Marianski atya szerint a lengyel származású II. János Pál pápának óriási hatása van a lengyel katolicizmusra, bár ezt nehéz szociológiai módszerekkel bizonyítani. A pápa lengyelországi látogatásait követően nem emelkedett ugyan a templomba járók száma, a vallásosságnak a ’70-es évek vége óta tapasztalt növekedését azonban minden bizonnyal összefüggésbe lehet hozni Karol Wojtyla pápává választásával.

Marianski atya véleménye szerint a következő tízegynéhány évben sem várható a szekularizáció térhódítása Lengyelországban. Ezzel szemben csökkenni fog a hagyományos vallásosság szerepe, és tovább növekszik a „szelektív” vallásosság. A szabadság, a különféle eszmék mindenki számára hozzáférhető óriási piaca fokozatosan mérsékli majd a családi neveléssel átadott hagyományok erejét, és mindenkit választásra kényszerít. A lengyel katolikusoknak ma is már csak fele mondja azt, hogy a családi nevelésnek köszönheti hitét, 43 százalékuk úgy nyilatkozott, hogy önálló gondolkodás és élettapasztalatai nyomán jutott el a vallásossághoz. Az elmúlt évtizedben nagy fejlődésnek indultak a katolikus mozgalmak és egyesületek, és éppen ezekben, „az igazi katolicizmus oázisaiban” – ahogy Marianski atya kifejezte magát – igyekeznek megélni mélyebben hitüket a lengyel katolikusok.

T. Kovács Péter

Aktuális Archívum Kapcsolatok Magunkról Impressum

Új Ember: ujember@drotposta.hu
Webmester: bujbal@freemail.hu