Áll a bál

Itt az ideje! Ha magunk talán már nem is perdülünk táncra, teremtsük meg a magunk farsangját! Ha másnak nem, legalább a friss hó tisztaságának örüljünk, az első bálozók izgalmának, a nyitó párok felkészült táncának. Idézzük fel Csokonai Dorottyáját?, és segítsük megrendezni egyházközségünk „batyubálját” fiatal és idősebb talál „talpalávalót”.

De vajon helyénvaló ez? Hiszen van liturgiája a nagyböjtnek, de miért nincs a farsangnak? Olvasunk az evangéliumban arról, hogy Jézus sírt Jeruzsálem sorsa felett, de arról nem, hogy nevetett, vagy akár mosolygott volna. Azt hiszem, az egészséges embernek nem kell külön buzdítás az örömre, nevetésre, humorra. Jön az természetesen. A bűnbánatra viszont nevelnünk kell magunkat. Ami pedig Jézus sírását illeti, ott az volt az említésre méltó, hogy Jeruzsálem panorámáját látva fakadt könnyekre. Maga a sírás és a nevetés is mélyen emberi, tehát sem Jézustól, sem a keresztény emberektől nem lehet idegen. Ezért külön miért írna erről a Szentírás?

Nekünk azonban újra meg kell tanulnunk farsangolni. Nem azért, mert az élet csupa „ripityom”, hanem az ember egészséges egyensúlyához vígasság és magunkba szállás, étkezés és böjt, öröm és bánat egysége kell. És van okunk az örömre, még betegen, idős korban is, csak meg kell keresnünk. Olvasom, hogy „Isten csak azokat a bűnös örömöket ítéli el, amelyeket a rossz cselekedetek által hajszolunk, különösképpen azt a gonosz örömet, amelyet az igaz balsorsa okoz ellenségeinek.” Farsangolásunkban ezt is tanulnunk kell: hol a határ? A hívő embernek sok oka van a tiszta örömre, nem szabad „szent fazékkᔠválnia. Időben is tudni kell a határt. Mert van ideje a mulatságnak, de van ideje a böjtnek is. (Idén pl. február 28-án lesz hamvazószerda, tehát 27-én fejeződik be a farsang. Mert az nem tavaszköszöntő, hanem nagyböjtöt megelőző vígságos idő.) Olyan ez, mint az évszakok változása. Mindegyikre szükségünk van és nem jó, ha valamelyik nem „igazi”.

Az első keresztény közösségek egyszerű örvendezésben éltek (ApCsel 2,46) Mi sem tehetünk savanyú képpel tanúságot az „örömhírről”.

Rosdy Pál

Aktuális Archívum Kapcsolatok Magunkról Impressum

Új Ember: ujember@drotposta.hu
Webmester: bujbal@freemail.hu