Czigány György
Tíz mondat a nevetésről
Mennél magasabb fokú az élő, annál inkább nevethetünk
rajta. Az emberen leginkább — állította a nagy filozófus, Bergson. Hiszen
ez társadalmi tünet: a teremtő szabadság tünete a nevetés... Az egymásnak
megörülő tekintetek fölszabadult vidámsága, az önirónia, a gyengeségek,
gyarlóságok, esetlegességek, képtelen véletlenek benső rehabilitációja
a nevetés, a humor. Az emberi lélek működésének legnemesebb játéka: csak
a szeretnivaló dolgokon nevetünk jóízűen, ártatlanul. A barátok, bajban
összetartó bajtársak, gyerekek és szülők, szerelmesek szemeinek értő,
örömteli összevillanása: szemérmes szeretet-vallomás. Mennyei játék: kisgyerekre,
kiskutyára, egymásra és egymáson nevetni! A lélek föloldozása ez: felülemelkedés
a napi valóság nyűgjein: akár betegségen, halálon is. Ha pedig minket
az Úr a maga hasonlatosságára teremtett, akkor az örömnek ez az ösztönös
fölfakadása bennünk (a derű, a nevetés, a humor) a szeretet része. A Teremtőből
fakadt ajándék — a teremtménynek.
|
