Az ország legrégibb freskói újra láthatók lesznek
Pécsett, a székesegyház közvetlen szomszédságában,
sátortető alatt hatalmas munka folyik. A negyedik századból származó,
római kori sírkamrát tárnak fel a kutatók, amelyben Magyarország legrégebbi
freskói láthatók. A képek Szűz Máriát, Szent Péter és Pál apostolt és
más szenteket ábrázolnak. A pécsi székesegyház gyönyörű látvány, s a helybéliek
reménykednek abban, hogy a dóm és környezete a világörökség részévé válik.
Nehezíti az elismertetést, hogy a székesegyházat — talán sokan nem tudják
— a múlt század végén szinte az alapokig lebontották, s emelte a ma látható
templomot a szénbányászatból nagyobb vagyonhoz jutott pécsi püspökség.
A püspökségi földterületek alatt húzódtak meg ugyanis a szénmezők, s a
bányászati jogból jelentős összegek folytak be, amelyeket így használtak
föl.
A negyedik századból származó római kori
sírkamrát a jövő esztendőtől látogathatják az érdeklődők
A korábbi időkben a török pusztított el szinte
minden korai emléket ezen a vidéken. Így a millenniumra megnyílt egyházmegyei
kiállításon a székesegyházban csak a török utáni időkből származó tárgyi
emlékek láthatók. Egyetlen, míves kiállítású kehely a kivétel. A mohácsi
csata elől értékes liturgikus tárgyakat menekítettek Pécsre, ám a káptalant
kirabolták, a kincseket pedig — vagy azok egy részét — valamilyen ok miatt
elásták. Századunkban egy tölgyfa kidöntésekor dobta ki a föld a kiállításon
látható, bizonyítottan Mohács előtti kelyhet.
A Mohács előtti kehely
századunkban került elő
A székesegyház keleti oldalán, a római sírkamrák
és a másik oldalról a középkori pécsi egyetem romjai között épül a dómkőtár.
A régi, tizenkettedik században épült székesegyház megmaradt köveiből
itt állítják össze az egyes részleteket. A székesegyházban minden oszlop,
faragás másolat. Pompás látvány az altemplom déli lejárója, még így, megcsonkítottan
is. A faragványokon ugyanis hiányzik az alakok feje. A török zúzta össze,
a maga vallási meggyőződése szerint, Pécs elfoglalása után. Áll már a
gyönyörű román stílusú bejárat is, s mivel látható a kövek hátoldala,
nyomon követhető, hogy a székesegyház építéséhez a tizenkettedik században
fölhasználták a római köveket: az egykori mesterek azokat faragták át.
A tervek szerint a sírkamra a jövő esztendőben nyílik meg a látogatók
előtt, a dómkőtár már idén fogadja az érdeklődőket.
|
