Uj Ember

2000. április 9.
LVI. évf. 15. (2698)

 
„Húsz éve pap nélkül vagyunk. Azelőtt is hívő ember voltam, 1963 óta kántorkodtam, de tíz esztendeje életem olyan fordulatot vett, amely után még inkább fölismertem, hogy mi az ember életének igazi iránya.”

Főoldal
Lelkiség
Katolikus szemmel
Lelki ismeret - Szólni az emberekhez
Korzenszky Richárd - Próbaidő
Tíz év szabadság
Jelenpor
Andris az állomáson
Élő egyház
Cigányok – útközben
Saját papjaik tehetnének a legtöbbet értük...
Fórum az életért
Mit tehetnek a keresztények?
Egy templom születése
Együtt jobbat, szebbet!
Egyházzenészek találkozója
Élő egyház
A pápa nagycsütörtöki levele
Ötvenöt éves lengyel testvérlapnk
Pécsi Egyházmegye
PAz ország legrégibb freskói újra láthatók lesznek
Szalonnától a bútorig
Kétezren az iskolákban
Fórum
Kell a templom
Apor Vilmos Nyársapátiban
Több elkötelezett keresztény kellene...
Beszélgetés Harrach Péter szociális és családügyi miniszterrel
Kultúra
Márai Sándor centenáriuma
Rövid, értékes életpálya
Götz János szobrászművészről
Czigány György - Tíz mondat a nevetésről
Versek
Hajnali történetek - Mint aki a sínek közé...
Ifjúság
A föld sója
Fiúk és lányok Isten igéje előtt
A böjt nemesít
Rejtvény
Tizennégy és tizennyolc év közöttieknek
Mozaik
Szőnyi Erzsébet: kiváló művész
Nonprofit központ Szombathelyen
Restaurálják a gyulafehérvári bazilikát
Jobb az Úr házában... - Fiatalok böjti ökumenikus istentisztelete
Az Olvasó írja

 

A pápa nagycsütörtöki levele

Március 30-án ismertették a Szentszék sajtótermében II. János Pál pápa papokhoz intézett nagycsütörtöki levelét. A Papi Kongregáció prefektusa és titkára, Dario Castrillon Hoyos bíboros és Ternyák Csaba érsek vázolta a levél célját és tartalmát. A Nagy Jubileum nagycsütörtökére szánt üzenetét a Szentatya Jeruzsálemben, a Cönákulumban bemutatott szentmiséje után írta alá, ott, ahol Jézus az utolsó vacsorán megalapította az Eucharisztiát, és elrendelte a papságot. Krisztus maga akarta, hogy a pap azt tegye, amit ő tett, hogy „in persona Christi”, Krisztus személyében mutassa be a szentmiseáldozatot. A levél kifejti: Krisztus Pap és Áldozat, tehát az Eucharisztiának áldozati jellege van. Amint Krisztus önmagát adta értünk, úgy a papnak is az üdvösség ajándékának kell lennie: nem önmagáért, hanem másokért él, nem funkciót gyakorol, hanem Krisztussal — aki Testét és Vérét adja — átadja önmagát, hogy a megváltás kegyelme eljusson minden szívbe.

A Szentatya szavait minden paphoz intézi, akik a világban bárhol is élnek, és egyúttal megemlékezik mindazokról, akik az elmúlt kétezer évben a legtöbbet nyújtották az emberiségnek azzal, hogy bemutatták a szentmiseáldozatot, és akik nemegyszer vérük ontásával pecsételték meg hűségüket. A Szentatya így ír erről: „Hogyan feledkezhetnénk el a Jubileum évében arról a sok lelkipásztorról, akik életükkel tanúskodtak Krisztusról, akár vérük kiontásával is. Vértanúságuk végigkíséri az egyház egész történelmét, és jellemzi azt a századot is, amelyet éppen magunk mögött hagytunk, és amelyet a különböző, egyházzal ellenséges diktatórikus rezsimek uraltak.”

Ahogy Krisztus papsága állandó, és nem lehetséges elválasztani a Názáreti Jézustól, az örök főpaptól, úgy minden pap is mindig és mindenütt teljesen pap, és a kapcsolata az Eucharisztiával valóságos köldökzsinórt képez — mondta a pápai levelet a Vatikáni Rádióban ismertető Ternyák Csaba érsek. A Szentatya arra buzdítja a papokat, hogy a jubileumi Szentévben kötelezzék el magukat arra, hogy az Eucharisztia fényében újra felfedezzék papságukat, és ezt a kincset tárják fel közösségüknek is, amelyhez mindennapi lelkipásztori küldetésük szól.

A Papi Kongregáció a Szentatya e felhívására úgy igyekszik válaszolni, hogy a papság számára megszervezi Rómában május 15-18. között a jubileumi napokat, amely a Szentatya nyolcvanadik születésnapján, május 18-án egy közös szentmisével zárul. Erre az alkalomra szeretettel hívjuk és várjuk a magyar paptestvéreket is — mondotta Ternyák érsek.

Aktuális Archívum Fórum Magunkról Impressum

Új Ember: ujember@drotposta.hu
Webmester: bujbal@freemail.hu