|
Magyarok zarándoklata Szent GellérthezA Szent István alapította csanádi püspökség első főpásztora Szent Gellért volt. Mai utóda, Gyulay Endre szeged-csanádi püspök vezetésével március utolsó napjaiban közel háromszázan — az egyházmegye plébániáinak hívei — zarándokoltak el Murano szigetére Szent Gellért ereklyéihez.
Már a múlt században is jöttek szervezetten zarándokok a Csanádi Egyházmegyéből a Velence melletti Murano szigetére, a Szent Mária- és Donato-templomba, ahol Szent Gellért ereklyéit őrzik, s a Szent György-szigetre, ahol Gellért fiatalemberként élt, s meghallotta a hívást: s a bencés atyák közt pap és szerzetes lett. A múlt században sem lehetett könnyű a zarándokélet. Idén, március 29-én sem volt az. Olaszország kék ege helyett sötét felhők, majd vihar és ömlő eső fogadta a hajóval a sziget felé közeledő magyar zarándokokat. A háborgó tengeren utazva többeknek Szent Gellért Szentföldre vezető hajóútja jutott eszébe.
A templomba lépve Gyulay Endre püspök — a történelmi csanádi püspökség másik jogutódjának számító Temesvári Egyházmegye főpásztorával — Martin Roos püspökkel együtt lépett az ereklyéket rejtő oltárhoz. A szentmise alatt papok és világiak ajkáról hangzottak fel az imák és könyörgések, melyek Szent Gellért közbenjárását kérték. Jelen volt a szentmisén Tar Pál, a Szentszékhez akkreditált nagykövetünk, valamint a trivenetói olasz-magyar kulturális társaság több tagja, élükön Szabó Katalin elnökasszonnyal. Gyulay Endre püspök homíliájában Szent Gellért Isten iránti feltétlen bizalmáról beszélt. Az ő példáját követve mi is Isten kezébe adhatjuk életünket a tragédiák, gondok, bajok közepette is, bízni kell és lehet benne, akár gyermekvállalásról van szó, akár az elszegényedésről vagy éppen munkahelyi problémákról. Gellért életét figyelve láthatjuk azokat a fontos pontokat, ahol Isten megszólította, irányította, vezette. Nekünk is erre kell figyelnünk saját életünk során: föl kell ismernünk, Isten mit kíván tőlünk a jelenben. Gellért a Szentföldre készült, ahol tanulmányait folytatni akarta. Nem sikerült odajutnia. Magyarország felé ment, ahol Szent István tanácsadója lett. Váratlan volt számára a kérés, hogy legyen Imre herceg nevelője, de vállalta. Ha kellett, szerzetes-elöljáró volt, tudós szerzetes, ha kellett hittérítő „remete”. Tudatosan vállalta a vértanúságot is. Elődje példás életének máig érvényes üzenetei közül ezeket idézte hívei figyelmébe Gyulay püspök.
A szentmise után a zarándokok meglátogatták a Szent György-szigeti bencés kolostort és templomot. Annak a közösségnek elöljárója fogadta őket, amely egykor Gellértet befogadta, majd útjára indította. Angelust és zsolozsmát mondtak a hívek Gellért hermája előtt, s az előtt a magyar zászló előtt, melyet száz éve a csanádi püspökség zarándokai vittek a bencés közösségnek. A mostani zarándokok sem jöttek üres kézzel: Gellért egyetlen fennmaradt művének, a Deliberatio latin és magyar nyelvű kötetét hozták magukkal. Velencében, a Szent Márk-bazilikában Marco Cé pátriárka is fogadta a magyar zarándokokat, együtt imádkozott velük. A zarándoklatot a szentszéki követség, a trivenetói olasz-magyar kulturális társaság és a Makrovilág Utazási Iroda szervezte. Ők rendezték azt a konferenciát és könyvbemutatót is, melynek keretében a Deliberatió című könyvet olyan neves tudósok ismertették, mint Antonio Nero, Vízkelety András, Csorba László és Szörényi László. Kép és szöveg: Bókay |
Új
Ember: ujember@drotposta.hu
|
||||||
