A Habsburgok eredetének nyomában
- Elő-Ausztriában

Murbach román kori kolostortemploma

A történelem legnagyobb uralkodócsaládjának eredete Felső-Elzászhoz kötődik. Mielőtt virágkorát élte a család, és a legnagyobb uralkodó, V. Károly német-római császárrá lett, a Habsburg név a svájci Aarauban keletkezett, amely néhány száz évig tartó kiruccanás után a mai Franciaországból Ausztriába vándorolt. A Vogesek és a Rajna közötti Felső-Elzász, a román és germán világ hagyományokban, kincsekben, mondákban gazdag határvidéke a legszebb francia falvakkal, történelmet író templomokkal, kolostorokkal és búcsújáró helyekkel, kiváló turisztikai adottságokkal és a sajátságos elzászi életmód ellenállhatatlan bájával rendelkezik. Évezredes román stílusú apátságok gazdagítják Feldbach, Sundgau, Ottmarsheim építészetét és teszik feledhetetlenné Guebwiller, Murbach és Colmar városát. A román kori útvonal mellett megtalálhatók a gótika mesterművei is, mint Thann templomai. Vallás, vidámság és zeneszeretet egy tőről fakadt, nem véletlen, hogy Silbermann, Callinet és Stiehr, a francia orgonaépítészet nagyjai 440 történelmi építményben hagyták hátra munkáikat 1800 és a XX. század kezdete között. Ahol pedig mise van, ott bornak is kell teremni; az sem véletlen, hogy 15 ezer hektáron 5800 bortermelő gazdaság és legalább kétszáz borpince található itt. Még a "Tokaji" hagyományai is ide kötődtek, a régió szépségkirálynője azonban épp egy évvel ezelőtt ünnepélyesen visszaadta a márkaszimbólumot a magyar nagykövetségnek: ne legyen több vita, hol terem az igazi Tokaji.

Thann - Szent Theobald tiszteletére épült búcsújáró templom

A Karolingok alatt Elzász két grófságra, Felső- és Alsó-Elzászra oszlott. Fontos volt a vallás, a gazdagság mérhetetlen, egy Klettgauból származó lándzsáslovag-család hamarosan kitüntette magát a templomépítészet támogatásával. Radbot az ezredforduló idején kolostoralapításnak szentelte életét: Muri kolostorának (1027) nemcsak a Habsburg történetírás hagyományait, de legendákat szülő történeteket is köszönhetünk. A közeli Zizers kolostorban élte Zita királyné élete utolsó éveit, és Muriban volt elhunyta utáni búcsúztatása. Testvére, Rudolf Ottmarsheim női kolostorát alapította. Pénzével csak öntudata vetekedett: nyolcszögű temploma tervéhez Nagy Károly aacheni kápolnája szolgált mintaként. A harmadik testvérnek, Wernher strasbourgi püspöknek köszönhető az Aare és Reuss találkozáspontjában emelt profán építészeti emlék, Habsburg vára, egyben a család névadója. Mégis száz évnek kellett lefolynia a Rajnán, amíg a első várúr Habsburg grófnak nevezte magát.

Ensisheim - Habsburg Rudolf emléke

A Habsburg-ház ősidőktől fogva az Úr és az egyház szolgálatának kötelezte el magát. Gazdagodási vágyuk és kincsfelhalmozásuk nem maradt el emögött. Königsfelden kettős kolostorának hatalmával háta mögött Ágnes magyar királylány (a meggyilkolt I. Albrecht özvegye) lett a Habsburgok feje, aki ügyes tanácsadója volt Rudolf sógorának, aki pedig a Stephansdom alapítójaként ismert. Ebből a korból származik az innsbrucki Hofkirche is huszonnyolc életnagyságú uralkodó figurájával: a Habsburgok már életükben Isten trónja körül akartak állni, e számításból születtek Mária Terézia egyházi reformjai is. Maximilian alatt pedig szorossá vált a kapcsolat Tirol és a burgund királyi -kereskedelmi városokkal (Brügge, Gent, Antwerpen), ami a humanizmus és reneszánsz eszméjének nyomait eredményezte Elzászban: kialakult az Innsbruck-Hollandia/Belgium kereskedelmi tengely, erősödött a mezőgazdaság, bortermelés, a Vogesekben és a Fekete-erdőben megjelentek a pézverdék, fénykorukat élték a céhek Thann, Ensisheim, Freiburg városában. Ensisheim a XV. századtól a westfaliai békekötésig (1648) Elő-Ausztria fővárosa volt szoros kapcsolatokkal Felső-Elzász és Ausztria között még akkor is, amikor Elzász végleg elveszett a Habsburg-ház számára.

Lehet, hogy a XIII-XVIII. század közötti Habsburg politika következtében szerzett városok (Pfirt, Thann, Freiburg, Rheinfelden, Bregenz és sok más), eltekintve a püspöki székhelyektől nem voltak oly jelentősek, mint amilyen kiváló pénzforrásként szolgáltak az uralkodóknak, infrastruktúrájuk és bájuk mégis a Habsburgoknak köszönhető. Ahogy Rudolf szent életű, mégis vidám és népközeli alakjáról szól a fáma: az elzásziak életvitelükkel és kedélyükkel elkötelezték magukat a szépnek és ma is utánozhatatlanul kellemes vendéglátásnak. Az elő-ausztriai turisztikai szervezetek a "Habsburgok nyomain" mottóval számtalan kulturális tevékenységet, turisztikai projektet kínálnak Argau kanton, Elzász és Ausztria között a régió felfedezésére.

Rudolf von Altenburg, az első Habsburg, Benedek-rendi kolostort alapított, melynek oktogon formájú épülete a kastély részeként szolgált. Mivel a városi fejlődés már a kora középkorban jellemezte az elzászi építészetet, és a kultikus építmények apátságok nagystílű küllemét kapták, kifejlődött a toronyépítészet és kialakult a fő- és kereszthajós bazilika. Fejlődtek a figuratív kiképzésű templomportálok és kapuk. Murbach és temploma ma is Elzász egyik legvonzóbb turisztikai célpontja, akárcsak Guebwiller Miasszonyunk és St. Leodegar - Murbach védőszentjének tiszteletére épült - templomai, melyek megtekintése kihagyhatatlan. Pfirt grófjának dombon magasló Angyalvára védelmében született Thann búcsújáró temploma, mely a X. századtól hirdeti Szent Theobald tiszteletét.

A Habsburgok évszázadokon át irányították Európa sorsát. A köztudatban azonban inkább csak az utolsó két évszázad szereplői ismertek. A korai Habsburgok nem kevésbé kiemelkedő uralkodók voltak: II. Albrecht herceg, a család első tagja, aki rezidenciáját az ausztriai Gamingban és Bécsben rendezte be. A történészek őt tekintik a mai Ausztria megteremtőjének. Feleségével, Johanna von Pfirttel került a családba a dinasztia "szülőanyja". Neve után a történészek Pfirtet keresték, de Elzászban csak Ferrettet találtak. Itt áll ma romjaiban az első jelentős Habsburg lakóvár. A falak alatti városkában gyakori vendég Habsburg Ottó főherceg és a rokonság folytán Albert monacói herceg is. A Habsburg-család egykori alapítói Gaming kolostortemplomában alusszák örök álmukat.

Szöveg és kép: Reviczky Katalin

Aktuális Archívum Kapcsolatok Magunkról Impressum

Új Ember:hetilap@ujember.hu
Webmester: webmaster@storage.hu