"Hangképes" interjúkötet

Rév Lívia portréja

Apró, elegáns idős aszszony, hófehér hajjal. Fényes, sugárzó egyéniség. Gondolkodása patyolattiszta, ahogyan egész lénye is az. A Párizsban élő zongoraművész, Rév Lívia lassan egy évszázad tanúja: nyolcvan esztendeje szerepelt először a Zeneakadémia pódiumán, amikor még Dohnányi, Bartók, Weiner léptei visszhangoztak a legendás pesti intézmény folyosóin. Noha elmúlt kilencvenéves, mesterkurzusokat tart, olykor koncertezik is - szívesen játssza Mozart és Beethoven versenyműveit...

Egy fordulatokban gazdag, a világháború, a vészkorszak nehéz éveivel terhes, de mindvégig a Gondviselés által óvott "harmonikus" életút képe bontakozik ki a Kairosz Kiadó Miért hiszek? című sorozatában megjelent könyvecske lapjain. Rév Lívia említi pályafutása fontosabb állomásait, szól néhány jelentős művésztársáról, nagy találkozásairól, lemezfelvételeiről, mondanivalójának középpontjában mégis inkább a család, valamint a zenéhez fűződő "transzcendens" viszonya áll.

Nem száraz, agyonkozmetikázott és fontoskodó nagyinterjúról van szó: Marton Árpád (lapunk munkatársa) igazi beszélgetőtárs, valódi partner, aki egyszerre tud az igényes műértő és az "egyszerű" rajongó szemszögéből a lényegre kérdezni. A kötetet olvasva, mintha csak asztaltársaságában ülnénk, magunk előtt látjuk Rév Líviát, halljuk a hangját. Szerény, derűs és magvas válaszaiban nincs semmi harsányság, felszínesség, magamutogatás. Szavaival is a zene prófétája...

(Ő muzsikál rajtam keresztül, Kairosz Kiadó, 2007)

Pallós

Aktuális Archívum Kapcsolatok Magunkról Impressum

Új Ember:hetilap@ujember.hu
Webmester: webmaster@storage.hu