VESZÉLYEZTETETT ÉRTÉKEINK (4.)

Egy nemzetközi hírű gyűjtemény

Az esztergomi Keresztény Múzeum

A Simor János esztergomi érsek, hercegprímás alapította Keresztény Múzeum azzal a szándékkal jött létre, hogy a régebbi és újabb korok művészetét, mint a történelem tanúit ismertté tegye, és ezzel hasson a látogatók esztétikai szemléletére. A múzeum anyaga az érsek tudatos gyűjtőmunkával létrehozott hagyatékán alapult, melyet a prímás 1875. október 12-én nyitott meg, az ország harmadik nyilvános múzeumaként.

A garamszentbenedeki Kálvária-oltár (részlet, 1480 körül)

Az egyre bővülő gyűjtemény 1882 után a Prímási Palotában kapott helyet. Az ország leggazdagabb egyházi múzeumának ma is a Duna-parti épület ad otthont. A múzeum több gyűjteményrésze nemzetközi szinten is kimagasló, így az itáliai gyűjtemény, amely Olaszországon kívül Európában az egyik legnagyobb, az iparművészeti és a korai magyar gyűjtemény.

Giampietrino: Mária gyermekével (A festő 1495-1549 között működött Milánóban)

A múzeumban őrzött XV-XVI. századi táblaképek és faszobrok kiemelkedő helyet foglalnak el a magyar művészettörténetben, hiszen a török uralom előtti évszázadokból kevés emlék maradt fenn Magyarországon. Simor János érsek, valamint a másik jelentős műgyűjtő, Ipolyi Arnold püspök, akinek hagyatékának jelentős része a Keresztény Múzeumba került, felismerve a XIX. században már többnyire használaton kívüli, középkori emlékek történeti és művészettörténeti jelentőségét, összegyűjtötték az egyházmegyéikben még fellelhető műkincseket. Így kerülhettek olyan értékek a múzeumba, mint például a késő középkori magyarországi művészet legszebb műve, a selmecbányai Mária-templom főoltárához négy passiójelenet M. S. mestertől.

Kölni szobrász: Kenetvivő asszony (1170/80 körül)

A világszínvonalú itáliai gyűjtemény a XIII. század végétől a XVIII. századig nyújt áttekintést az itáliai festészetről. Az anyag két nagyobb magánképtárra épül: Raffaele Bertinelli kanonok gyűjteményére, amelyet 1878-ban vásárolt meg Simor János, benne jelentős XV-XVI. századi festményekkel, illetve Ipolyi Arnold hagyatékára, tőle származik szinte az összes XV. század közepe előtt készült kép.

A Keresztény Múzeum anyagában az iparművészet szinte minden ága képviselteti magát. Különlegesség a szelencegyűjtemény, amely a legnagyobb Magyarországon, de jelentősek a gobelinek, a San Marco herceg gyűjteményéből a múzeumba került porcelánok, a delfti vagy az Alt-Wien-fajanszok.

A nemzetközi hírű műkincseken kívül a Keresztény Múzeum az európai és magyarországi művészet több évszázadnyi emlékeit őrzi. Így a középkori német festészet és szobrászat, a németalföldi festészet, a barokk kor, az ortodox ikonművészet és fémművesség alkotásait, és jelentős a XIX-XX. századi, illetve a grafikai gyűjtemény is - bár ez utóbbi kettő jelenleg nem látható az állandó kiállításon. Ugyanakkor a Szent Adalbert Képzési, Lelkiségi és Konferencia Központ megnyitásával lehetőséget kapott a múzeum, hogy eddig raktárban őrzött értékeit is megmutassa a nagyközönség számára.

- A tervek szerint az új évadot az országot járó Munkácsy-vándorkiállítással nyitjuk, de ahogy az időszaki tárlatok engedik, szeretnénk a Szent Adalbert-központban állandó kiállítást berendezni a magyar és német barokktól napjainkig - mondja Cséfalvay Pál protonotárius, kanonok, a Keresztény Múzeum igazgatója. - Lehetőségünk nyílik a grafikai gyűjteményből is megmutatni néhány értékes darabot.

Így talán már ősztől látható lesz a Mindszenty-emlékkiállítás mellett a múzeum kiemelkedő XIX. századi gyűjteménye, amelyben olyan mesterek művei szerepelnek, mint Markó Károly, a fiatal Lotz Károly, Ligeti Antal, vagy a római nazarénus mozgalom osztrák és német követőinek, például Gebhardt Flatz, Joseph von Führich festményei. De megcsodálhatja majd a nagyközönség Albrecht Dürer metszeteit vagy Markó Károly vázlatkönyvét is.

A figyelemre méltó műkincsek, a rendszeres időszaki kiállítások ellenére a Keresztény Múzeumot sem kerülik el a csökkenő költségvetés okozta nehézségek.

- Anyagi okai vannak, hogy télen zárva a múzeum, bár előzetes bejelentés után csoportokat ekkor is fogadunk, és a tudományos munka is folytatódik - mutat rá CséfalvayPál. - Ma tizedannyi pénzből kell fenntartani az intézményt, mint amennyit például az esztergomi vármúzeum kap. Nagy erőfeszítéseket kell tennünk, hogy megőrizzük hírnevünket és a tudományos színvonalat. Vannak állandó költségek, amelyeket mindenképpen ki kell fizetni, mint például a villanyszámla, amely a legnagyobb költségünk, hiszen a kiállítótermeink az értékmegőrzés miatt klimatizálva vannak. Ugyanakkor ez azt vonja maga után, hogy adott esetben a munkatársak bérezésekor kell meghúznunk a nadrágszíjat.

Esztergom vidéki város, ahol télen kevés a turista, s sajnos az iskolai történelem- és művészettörténet-oktatásban még nem vált rendszeressé, hogy órákat tartsanak nálunk, bár van rá példa. Másrészt a szakrális művészet napjainkban nem is olyan népszerű - teszi hozzá az igazgató. - Ugyanakkor országszerte egyre csökken a múzeumlátogatók száma. Néhány privilegizált múzeum tud tömegeket vonzó kiállításokat rendezni, de más és főleg a vidéki múzeumokban egyre kevesebb a látogató. Ugyanakkor bízunk abban, hogy Esztergom növekvő vonzereje, illetve a Munkácsy-kiállítás és az újonnan nyíló állandó rész itt tartja a látogatókat. S a bazilika megtekintése után nemcsak átszaladnak a városon, hanem egyre többen lesznek kíváncsiak a mi kincseinkre is, M. S. mesterre, az itáliai gyűjteményre...

Szalontai Anikó

Fotók: Keresztény Múzeum

Aktuális Archívum Kapcsolatok Magunkról Impressum

Új Ember:hetilap@ujember.hu
Webmester: webmaster@storage.hu