LITURGIA

A kenyértöréstől a szentmiséig (XXXVI. rész)

Nagy Szent Gergely pápa, a liturgia rendezője

A VI. század Itália és Róma városa számára nagyon nehéz idő volt. A háborúskodás és a súlyos pestisjárvány magával hozott komoly társadalmi, erkölcsi és közigazgatási pusztítást is. Az egyház vezetőinek nagy feladata volt ennek a züllésnek a megakadályozása. Ebben jelentős szerepet játszott Nagy Szent Gergely pápa (590-604), aki az egyházi élet számos területén rendet teremtett. Munkássága azonban jelentős volt a liturgia területén is.

Széles körű levelezést folytatott liturgikus kérdésekben. 598-ból fennmaradt János siracuzai püspöknek írt válaszlevele, amelyben a püspöknek arra a kérdésére válaszol, hogy nem lenne-e tanácsos a keleti egyház gyakorlata szerint az Alleluját a pünkösdön kívül is imádkozni. Egy másik írásából az is kiderül, hogy jól ismeri a keleti liturgiát. Megjegyzi, hogy a görögök az Úr imádságát közösen, nálunk - Rómában - csak a pap egyedül imádkozza.

Másik levelében arról írt, hogy a Hanc igitur ima után (eucharisztikus ima) az ima szövegét bővíteni kell e kéréssel: "A te békédben rendezd el napjainkat és az örök kárhozattól szabadíts meg minket, és a választottaid nyájába sorolj bennünket."

Nevéből származtatják az egyház ősi énekének elnevezését. A gregorián ének története visszanyúlik a legrégibb időkre, amikor a szövegeket értelemszerűen tagolva adták elő. Noha nem igazolható, hogy Nagy Szent Gergely pápa a gregorián ének területén kezdeményező lett volna, de átvitt értelemben - a missziók megszervezésével - jelentős szerepet játszott ennek elterjedésében. Biztos azonban, hogy a római Schola Cantorumot Gergely pápa alapította, amelynek lényeges liturgikus szerepe volt.

Tours-i Szent Gergely püspök (+594) A frankok története című művében tudósít arról, hogy a nagy római járványok idején Gergely pápa könyörgő körmeneteket rendelt el. Három napon keresztül tartott, és mindenkit meghívott az engesztelésre a Maria Maggiore- bazilikába. Róma hét különböző templomában gyülekezett a papság, a szerzetesek, a szerzetesnők, a gyerekek, az özvegyek, a házasok és a többi hívő. A körmenet alatt zsoltárokból és litániákból énekeltek (litania septiformis). Gergely pápa ezt nagyon fontosnak tartotta: "Vétkeztünk, egyaránt rosszat cselekedtünk, könyörgünk, hogy a kegyetlen bíró, aki a bűneinket látja, maga szüntesse meg elvetettségünket" - írta egyik levelében.

A nevét viselő szakramentáriumról, amely évekkel később készült, majd külön írunk néhány hét múlva. Gergelynek tulajdonítják az ebben található imák egy részét (prefációkat), amelyek később bekerültek a római misekönyvbe. Gergely pápa idejében a diakónusok már nem tölthettek be kántori szerepet. Az ő ideje alatt történt meg a liturgikus szerepek rendezése a zsoltárok és a többi olvasmány előadására vonatkozóan.

Nagy Szent Gergely pápát galambbal ábrázolták, amint az énekeskönyvet író szerzetest irányította. Ez a kép a Misekönyv elején szerepelt advent első vasárnapjánál az alábbi szöveggel: "Gergely elöljáró, érdeméhez és nevéhez méltó, s miként nemzetsége elérte a legmagasabb egyházi méltóságot, felújította a korábbi atyák műveit, azután megszerkesztette ezt a zeneművészeti könyvecskét a Schola Cantorum számára, az egész egyházi évre. Rajta, énekes, mondd együtt a zsoltárossal: Ad te levavi - Hozzád emelem a lelkemet, Uram!"

Verbényi István

Aktuális Archívum Kapcsolatok Magunkról Impressum

Új Ember:hetilap@ujember.hu
Webmester: webmaster@storage.hu