Vallásközi párbeszéd - a jogtudós szemével

Erdő Péter bíboros római előadásai

Erdő Péter bíboros január 14-e óta tartózkodott Rómában. Több fontos előadást tartott. A keresztény-zsidó párbeszéd keretében adott elő, felszólalt a Katolikus Nevelés Kongregációja plenáris ülésén, majd azon a nemzetközi konferencián, amelyet január 24-25-én tartottak a Vatikánban az Egyházi Törvénykönyv közzétételének 25. évfordulója alkalmából.

Az Augustin Bea jezsuita bíborosról (1881-1968) nevezett római központ ősz óta tartó konferenciasorozata keretében január 15-én a Pápai Gergely Egyetemen Erdő Péter bíboros a keresztény-zsidó párbeszéd jogot és erkölcsöt érintő vonatkozásairól tartott előadást.Mintkifejtette: a kereszténység erkölcsi értékítéletei közös erkölcsi örökségre, a tízparancsolatra épülnek, amelyet "Jézus nem lerombolt, hanem beteljesített. Természetesen nekünk, keresztényeknek sajátos kincsünk Jézus Krisztus személye és az, amit tőle tanultunk. Mondhatnánk, a ťMessiás TórájaŤ, amint a Szentatyának a Názáreti Jézusról szóló könyvében is olvashatjuk a hegyi beszédre utalva."

A jog és az erkölcs vonatkozásában is közös a megközelítés - világított rá Erdő Péter: "Mind a katolikus egyházjog, mind a zsidó vallási jogrend egyszerre hordoz magában morális, jogi, liturgikus örökséget. A katolikus keresztény egyházjognak a legősibb gyűjteményei nem is választották még el egymástól ezeket a síkokat. A későbbi idők során különült el ez."

"Kiindulhatunk egy másik logikai előzményből is - fogalmazott Erdő Péter -, ez pedig a valóság ismerete. Ebben zsidó és keresztény szemlélet megint teljesen közös. A minket körülvevő valóságból merülnek föl kérdések, amelyeket úgy kell megfogalmazni, hogy az megfeleljen az emberiség mai természettudományos, társadalomtudományi, történettudományos ismereteinek. Ha a kérdéseket így tudtuk megfogalmazni, akkor kereshetjük rájuk a konkrét erkölcsi választ." "Van a módszertani együttműködésnek is bizonyos területe, amelyet mind ez idáig nem aknáztunk ki eléggé, de amely ígéretesnek látszik."

A Katolikus Nevelésügyi Kongregáció, melynek tagja Erdő Péter bíboros prímás, ugyancsak a közelmúltban tartotta plenáris ülését. Ezen a katolikus iskolát is érintő kultúraközi és vallásközi párbeszédről tárgyaltak. A katolikus iskola mindenki előtt nyitott és tiszteletben tartja mindenki önazonosságát, de nem tehet mást, mint hogy saját nevelési, oktatási, emberi és keresztény szempontja szerinti tantervet követ - mondotta hozzájuk intézett beszédében a pápa is.

Huszonöt évvel ezelőtt ért véget az 1917-ben kiadott Egyházi Törvénykönyv hosszú évekig tartó revíziója. Az évfordulóra tudományos konferenciával emlékeztek a Vatikánban. A kétnapos ülésen Erdő Péter bíboros is előadást tartott.

"A kánoni törvény az egyház életében - elemzés és távlatok a közelmúlt pápai magisztériuma jegyében" című tudományos összejövetel január 24-én kezdődött. A szöveg felülvizsgálását még XXIII. János pápa vette tervbe azon a napon, amikor meghirdette a II. vatikáni zsinatot. Végül II. János Pál hirdette ki 1983. január 25-én az új Egyházi Törvénykönyvet, "Sacrae disciplinae leges" kezdetű apostoli konstitúciójával. A főpásztor rámutatott, hogy mint minden emberi mű, az Egyházi Törvénykönyv is tökéletesíthető, és bizonyos idő elteltével megújítható. Azt kutatták, hogy az elmúlt negyedszázad során hogyan alkalmazták a világegyházban az egyes normákat. Erdő Péter előadásának témája :"Merevség és rugalmasság az ökumenikus párbeszéd normatív struktúráiban." Az egymástól különböző katolikus és ortodox kánoni hagyomány konfrontációja miatt ugyanis szükség lesz rá, hogy megfelelő technikai formulák révén hidat építsenek a két jogi rendszer között. Az egység felé vezető út egyik fontos lépése lehet tehát a jogharmonizáció. Ezt érintette a bíboros prímás előadása.

(rosdy)

Aktuális Archívum Kapcsolatok Magunkról Impressum

Új Ember:hetilap@ujember.hu
Webmester: webmaster@storage.hu