|
![]() |
||||||
![]() |
![]() |
![]() |
Túlélésünk esélyei Tavaly óta felgyorsult a népességfogyás A népesedési helyzet alakulása az első számú nemzeti sorskérdés, hiszen ettől függ túlélésünk. Egészséges társadalom sem képzelhető el nagy létszámú fiatal nemzedékek nélkül, a családokról nem is beszélve. Mindez természetes annak, aki képes nemzetben gondolkodni és van élménye a családról. Akinek ez nem adatott meg, fel sem tudja fogni a problémát. "Van munkaerő bőven a világban." Naponta hallani ilyen és hasonló megjegyzéseket. Pedig a helyzet súlyos. Tavaly az előző évhez képest tovább romlottak a mutatók, vagyis felgyorsult a népességfogyás. A KSH az első 11 hónapról közölt adatokat. Eszerint a megelőző év hasonló időszakához képest 2538-cal kevesebb gyermek született, 700-zal többen haltak meg és 3770-nel kevesebb házasságot kötöttek. A természetes fogyás 31 410 fő volt, vagyis egy év alatt egy kisváros lakossága tűnt el a magyar térképről. A folyamat évtizedekkel ezelőtt kezdődött, először 1981-ben fordult elő, hogy többen haltak meg, mint születtek. Az utóbbi években a válások száma meghaladta a házasságkötések számának felét. Mivel a felmérések azt bizonyítják, hogy a legtermékenyebb együttélési forma a házasság, demográfiai szempontból is aggasztó az élettársi kapcsolatok számának növekedése a házasság rovására. Még szomorúbb, hogy a kettő együtt is csökkenést mutat, vagyis nő a magányosan élők száma. Ha az okokat keressük, első helyen az európai kultúra válságát kell említenünk. Ennek sok tünete közül csak egyik a népességfogyás. Nem egészségesek azok a társadalmak, amelyek nem képesek önmagukat reprodukálni. A fenti adatok igazolják, hogy ez ránk is érvényes, a sajátos magyar társadalmi és politikai viszonyok miatt fokozott mértékben. Ha az okokat közelebbről nézzük, az értékek és normák szerepének csökkenését kell látnunk. A házasság és család intézménye elvesztette tekintélyét, sérthetetlenségét. Az egyéni törekvések, az elhúzódó tanulás, a karrierépítés szempontja erősebb a gyermekvállalás szándékánál. A munkahelyi elfoglaltság és a családi kötelezettségek egyre kevésbé egyeztethetők össze. Végül - sajnos az okok között nem az utolsó helyen - ott van a példa szerepe, a szokás, a divat, a "más is így él" szemlélet. Mit lehet tenni és kinek, hogy változzon a helyzet? Egyáltalán lehet-e befolyásolni a folyamatot? Valószínüleg kevésbé, mint szeretnénk, de akár lehet, akár nem, mindent meg kell tennünk, amire képesek vagyunk. Azért is, mert a kiszámíthatóság bizonytalan. A demográfia történetében előfordult, hogy a várt irány helyett meglepő fordulatot vettek a folyamatok,. (például a XlX. században az úgynevezett demográfiai átmenet jelensége). A megoldás - vagy, ha szerényebbek akarunk lenni, a megoldási kísérlet - kettős lehet. Egyrészt politikai, másrészt társadalmi. A kettő kiegészíti egymást. Ha a politikai döntéshozóknak helyes képe van az emberről, családról, társadalomról, akkor intézkedéseikkel képesek kiszámíthatóvá tenni a családi életet, megteremteni a gyermeknevelés biztonságát és mozgásteret adni azoknak a közösségeknek és intézményeknek, melyek alakítani tudják a társadalmi tudatot. Ez utóbbiak között első helyen nyilván a gyermeket nevelő család áll. Elsősorban a szülők magatartásától függ, milyen felnőtt válik a gyerekből. Az iskola nevelő hatása sem elhanyagolható. Ehhez persze vissza kell adni a pedagógus tekintélyét és felkelteni a pedagógushallgatókban a felelősséget. A közgondolkodást azonban leginkább a média képes alakítani. Itt lenne a legtöbb tennivaló. Az egyházi közösség társadalmi feladata, hogy normát adjon. Az ifjúsági és házas közösségek tagjai ezen túl példát is kapnak egymástól. Ha azt állítjuk, hogy a probléma gyökere az értékvesztésben, de legalábbis az értéktévesztésben van, akkor a megoldás a helyes értékrenddel bíró ifjúság. A fiatalokat személyes hitük és a Gondviselésbe vetett bizalmuk teszi alkalmassá a jövő alakítására. Ha vannak ilyen fiatalok, bízhatunk abban, hogy az elöregedő, reményvesztett magyar társadalomból gyermekszerető, derűs világ lesz. Harrach Péter Az Országgyűlés alelnöke
|
![]() |
![]() |
|
![]() |
Új Ember:hetilap@ujember.hu
|