Az ujgurok és jugarok földjén

Máthé Lajos életmód- és hagyománykutató több mint két évtizede járja a világot, élt a berberek, a beduinok, a mongolok, a kaukázusi népek között. Régi vágya teljesült, amikor többszöri próbálkozás után (Mongólia, Üzbegisztán felől nem sikerült) végül eljutott Belső-Ázsia legbelsőbb részébe, a Kínához tartozó Ujguriába (Hszincsiang tartomány - a Tien-san, Pamír, Kunlun hegységek karéjában levő Takla-Makán sivatag) és Jungáriába. Már a nevek is beszédesek, rokonaink élnek ott. (Őket kereste Kőrösi Csoma Sándor.)

A hagyomány kutatása nemcsak az őseink tisztelete, nemzeti jellegzetességeink (más népektől való különbözőségünk, illetve hasonlóságunk) feltérképezése miatt fontos, hanem a közösség évezredek alatt kikristályosodott bölcsességeit megismerve azok eszközt adnak a jövőre nézve a túléléshez, a boldogulásunkhoz. A családok, a kisebb csoportok adják tovább a hagyományt, melynek fizikai-lelki-szellemi értékteremtő képessége van. Egy korsónak milyennek kell lennie - formája, mérete, anyaga -, hogy a legjobban használjon? Ezen a vidéken a lakosság zöme egészségesen él meg magas kort. (A már itt is teret nyert globalista civilizáció akarja tanítani őket táplálkozásra a Coca-Colával, a NASA által kifejlesztett bioétkekkel!) Főként rizst esznek étkezéskor. Pár szót mondva megköszönik, megáldják az ételt, így szólnak hozzá: - "Nem én vagyok és én leszek!" Közben az ősökre gondolnak, akik az ételhez hasonlóan föláldozták magukat, lehetővé tették a jövő nemzedék életét. Jó érzés tölti el az embert ilyenkor. A hagyománynak lélekgyógyító szerepe van: segít ráhangolódni az élő természetre, annak részeként benső lelkivilágunkra a jelképek, az ünnepek, szokások összefonódó rendszerén keresztül. Fölfelé és befelé mélyülhetünk el - belőle el kell hagyni, amire nincs szükség; s élőre váltani, amit lehet.

A 2006-os csíksomlyói pünkösddel, az ünnepi csángó misével indult a munka belső-ázsiai szakasza, ahol három ujgur küldöttet köszöntöttek. "Saját anyám, apám, rokonaim látom a templomban, ahogy szétnézek" - mondta egyikük...

Az út célja a személyes kapcsolatok építésén túl a különböző kutatási témákhoz való gyűjtés volt. A népzene, tánc, viselet, mesevilág, kézművesség, humángenetika (DNS-minták), nyelv témák anyagait itthon (és Ujguriában) kis csoportokban fogják feldolgozni az évek során (Napvilág Alapítvány).

Máthé Lajos a saját szakállára (szó szerint: megnövesztette, a kínaiak a bölcsesség jelének tartják) vágott a 9000 kilométeres útnak - az árnyékban is negyvenöt Celsius- fokos hőségben buszon, tevén, szamáron... Kásgár, a tartomány legjellegzetesebb ujgur városa egy nagy oázis jegenyefákkal, gyors folyású hegyi patakokból táplálkozó csatornákkal átszőtt termőföldekkel. A kisebb oázisokhoz a hét megfelelő napjain vonuló piac, vásározás jellegzetes terményei ismerősek a magyar szemnek - a zöldségek, gyümölcsök ugyanazok, mint nálunk - s a különleges zamatosságuk is! A sárgarépa itt tényleg sárga színű, hétféle dinnye kapható (nemcsak egyféle, a vastag héjú csíkos, mint nálunk az áruházláncokban).

A kézművesség egyszerű jelképei, formái megszólalnak, előhívják a lelki-szellemi örökséget. Az eszközök díszei - kapa, gránátalma, pelikán, nap, hold, csillag -; a kenyér, a mézeskalács (2800 évvel ezelőtti sírban találtak lovas formájút, a sivatagban); a táncok mély jelentései; a menynyezeti kazetták rajzolatai az ősi tudásról beszélnek. Az ősi társadalmak bölcsességéről, amikor még több nemzedékre előre nézve a hatásokat hozták a döntéseket; amikor az volt a vezető, aki a legtöbbet tett; amikor a gyermekeket, az időseket, a nőket különösen is védték; amikor a termékenység, a tartós párkapcsolat és az egyetlen isten imádása a legfőbb kincsük volt; amikor a lopást, csalást nem tűrték.

A míves munkákon az előreugró domborzatok és a hátterek egyenrangúak, kifejezve, hogy a lelki háttér is fontos - van érzékük a mögöttes tartalmak felfogására. Már egy tizenkét éves gyermek is végig tudja sorolni a XII. századig családját hiba nélkül. Így kapcsolódik össze a személyes és a nemzeti történelem. Az ujgurok és a jugarok azt tartják, hogy a hunoktól származnak, és mi, magyarok a rokonaik vagyunk. (Petőfi verseit, köztük a Szabadság, szerelem címűt is jól ismerik.) Emellett a gyűjtés rengeteg anyaga tanúskodik: a hasonló rasszjegyeken túl sok szavuk nekünk ismerősen cseng. Tömör (jelentése vas) egy férfinév; kölke a gyermek, burek a burok, csücsür a csücsök (kenyérnél), kárácson a karácsony...

Ma a tartományban tízmillió ujgur mellett már tizenkétmillió han-kínai betelepült is él, a jugarok a Tien-san hegyvidékén túl tízezren élnek (hasonlóan földrajzilag, mint nálunk a csángók).

(Máthé Lajos következő előadása február 6-án 18 órától a váci Káptalan utcai Credo-házban lesz.)

Plichta Adrien

Aktuális Archívum Kapcsolatok Magunkról Impressum

Új Ember:hetilap@ujember.hu
Webmester: webmaster@storage.hu