Világhírű egyházjogász, vezető főpap volt

Nyolcvan esztendeje foglalta el az esztergomi prímási széket Serdédi Jusztinián bíboros. A csallóközi Deákiban 1884-ben született Szapucsek (diákkorától Serédi) György édesapjának, Mihály tetőfedő cserepesmesternek és Oroszlán Júliának tizedik gyermeke volt. A középkoron át csak az egyház "demokratizmusa" engedte meg, hogy valaki tehetségével áttörje a feudális társadalmi kereteket. De még a XIX-XX. században is szinte kizárólag az egyházban történhetett meg, hogy egy falusi iparosgyerek az ország vezető főpapjává emelkedjék.

Amint az gyakran történt, tehetségére a falu plébánosa figyelt fel. A pozsonyi katolikus gimnáziumban tanult, 1901-től pedig Pannonhalmán és Győrben. A bencés rendben a Jusztinián szerzetesi nevet kapta. Teológiai tanulmányait a római bencés egyetemen végezte. Ekkor azonban már megmutatkozott kivételes jogászi tehetsége. Ezért, miután 1908-ban Kohl Medárd pappá szentelte, elöljárói egyházjogi tanulmányokra visszaküldték Rómába.

Közben X. Piusz pápa (1903-1914) megbízta Pietro Gasparri bíborost (1852-1934), a későbbi bíboros államtitkárt a készülő új kánonjogi kódexet szerkesztő bizottság vezetésével. Pierre Bastien bencés, Serédi egyházjogprofesszora e bizottság munkatársává hívta a nagy szorgalmú és tehetségű fiatal tudóst. Ettől kezdve - néhány havi tábori lelkészi szolgálatot leszámítva - tizennyolc évig dolgozott Rómában az 1917-es egyházjogi kódex forrásainak kilenc vaskos kötetén, közben kánonjogot tanított a bencés egyetemen és a pápai levéltárosképző főiskolán.

Csernoch János bíboros hercegprímás halála után kapta meg a tudós szerzetes esztergomi érseki kinevezését 1927. november 29-én. Ez nemcsak tudományos érdemeivel és XI. Piusz pápával (Achille Ratti) és Gasparri bíborossal való személyes kapcsolatával függött össze, hanem a Szentszék azon törekvésével is, hogy a kinevezéseket a kormányoktól függetlenedve saját hatáskörébe vonja. Így aztán hiába utazott Klebelsberg kultuszminiszter a Vatikánba, hogy a magyar kormány jelöltjének, Szmrecsányi Lajos egri érseknek kinevezését kérje. Az alkotmányjogi alapon kétségtelenül legitimista főpap később jó viszonyba került Horthy kormányzóval, mely ismét csak akkor romlott el, mikor a kormányzóhelyettes választásában Horthy dinasztikus törekvéseit látta.

Serédi Jusztinián 1928 elején kezdődött tizennyolc évi egyházfői szolgálatának nagy eseményei voltak az 1931-es Szent Imre-év, az 1938-as Szent István-év és az Eucharisztikus Világkongresszus. A lelkipásztori élet szervezeti fejlődése és a katolikus élet alakulása azonban nem ünnepségekkel mérhető, nem látványos, de a társadalom és az emberek életében a legfőbb erőforrás. Serédi bíboros hercegprímás Esztergom német, majd első orosz megszállását még átélte, de a második orosz bevonulás már holtan találta. 1945. március 29-én hunyt el.

RosdyPál

"Utolsó utamról..."

Részlet Serédi Jusztinián végrendeletéből

Minthogy bennem teljesen összeforrt magyar és katolikus mivoltom, úgyhogy egyik a másikat nemcsak soha el nem nyomta, hanem inkább mindig előmozdította: azért római katolikus anyaszentegyházamat és magyar hazánkat mindig egyszerre, egyformán, igazán és önzetlenül akartam szolgálni, abban a biztos tudatban, hogy így öszszefonódva tökéletes a szolgálat, míg különválasztva sokszor tökéletlen, sőt néha veszélyes is lehet. Ebből a szempontból viszontagságos életemre visszatekintve különösen is hálát adok az isteni Gondviselésnek azért a ritka kegyelemért, hogy nemcsak egyházi vonatkozásban, hanem a magyar társadalmi és gazdasági, valamint a bel- és külpolitikai életben is, még a legsúlyosabb körülmények között sem törődtem emberi tekintetekkel vagy a népszerűtlenséggel, hanem mindig következetesen hirdettem és követtem a változatlan igazságot, úgyhogy súlyos megnyilatkozásaimat soha nem kellett sem visszavonnom, sem módosítanom vagy magyarázgatnom sem pedig előbbi cselekvési módomat megváltoztatnom vagy letagadnom. Utolsó utamról szeretném erre az egyenességre felhívni püspöktársaimnak, papjaimnak és összes magyar testvéreimnek figyelmét a haza javára.

Aktuális Archívum Kapcsolatok Magunkról Impressum

Új Ember:hetilap@ujember.hu
Webmester: webmaster@storage.hu