Uj Ember

2008.02.03
LXIV. évf. 5. (3103.)

Megjelent
a Testvérek
februári száma!

Főoldal
Címlap
A legkisebbek felebarátai
A püspöki kar körlevele a megszentelt élet napján
Lelkipásztori napok Egerben
Vallásközi párbeszéd - a jogtudós szemével
Erdő Péter bíboros római előadásai
Zéró toleranciát az életvédelemben!
Lelkiség
Evangéliumi bölcsesség
Szentírás-magyarázat
Legyetek valóban boldogok!
Homíliavázlat
A kenyértöréstől a szentmiséig (XXXVI. rész)
LITURGIA
Életige
Február
A hét szentjei
A hét liturgiája
A év
Katolikus szemmel
A beteg ember nem válhat árucikké!
Harmos Flórián sebész főorvos az egészségbiztosítási törvényről
Túlélésünk esélyei
Tavaly óta felgyorsult a népességfogyás
Lapszél
Egyszer már felrobbantották a Nemzetit
Élő egyház
A Vatikáni-Magyar vegyes bizottság munkájáról
Erősebb a hazugságnál...
A verbita szentek éve
Fenntartható, emberi és keresztény
Hálaadás Mátraverebély-Szentkúton
"Apró segítség a gyermekeknek"
Karitatív gyűjtés március végéig
Taizéi imaóra Esztergomban
Ervin Gábor emlékezete
Kedves Olvasóink!
Élő egyház
A milánói bíboros levele az elvált hívekhez
"A szegények várják az üdvösség üzenetét"
A jezsuita generális a küldetéséről
Világszerte tüntettek az élet védelmében
Fórum
Világhírű egyházjogász, vezető főpap volt
Részlet Serédi Jusztinián végrendeletéből
Várólisták
Tűnődések a hétről
Könyvespolcra
Piarista rendtörténeti kiadványok
Az Olvasó írja
Keresztények és közügyek
Fórum
"A negyedik fogadalom"
A Jó Pásztor szellemében a rászorulókért
"Álmodott az Isten, és az álom én vagyok"
Egy hivatás születése
Az ujgurok és jugarok földjén
Fórum
Szalézi Szent Ferenc követői
Médiamunkatársak elismerése
Felnyitják Pió atya koporsóját
Közös pont
Ifjúsági istentisztelet Budapesten
Az egység gyümölcse
Megnyitották a Biblia évét Debrecenben
Fórum
Februári imaszándékok
Mérleg: a kereszt
Ifjúsági imaest szerzetesekkel
Ifjúság
Küldetés az élet sűrűjébe
Őszintén a hivatásról
Iránytű - hivatáskeresők kurzusa
Don Bosco öröksége
Rendalapítójuk halálának 120. évfordulójáról emlékeztek meg a szaléziak
Séta utca
Török szent
Kultúra
Budapesti Tavaszi Fesztivál 2008
A Mediciek fénykora
Élet és művészet a reneszánsz Firenzében
Keleti kereszténység és művészet
Művészetelméleti és zománcművészeti szimpózium Kecskeméten
Tíz mondat a búcsúzásról
"Hangképes" interjúkötet
Rév Lívia portréja
Úszó
Paletta
Fórum
Egy nemzetközi hírű gyűjtemény
VESZÉLYEZTETETT ÉRTÉKEINK (4.)
A Habsburgok eredetének nyomában - Elő-Ausztriában
Mozaik
Orgonamegáldás Pécsett
Jézus bemutatása a templomban
AZ ESZTERGOMI KERESZTÉNY MÚZEUM KINCSEI
Farsangi bál Budán
Szabari szobrok, keresztek
A Hajógyári-szigeten

 

Világhírű egyházjogász, vezető főpap volt

Nyolcvan esztendeje foglalta el az esztergomi prímási széket Serdédi Jusztinián bíboros. A csallóközi Deákiban 1884-ben született Szapucsek (diákkorától Serédi) György édesapjának, Mihály tetőfedő cserepesmesternek és Oroszlán Júliának tizedik gyermeke volt. A középkoron át csak az egyház "demokratizmusa" engedte meg, hogy valaki tehetségével áttörje a feudális társadalmi kereteket. De még a XIX-XX. században is szinte kizárólag az egyházban történhetett meg, hogy egy falusi iparosgyerek az ország vezető főpapjává emelkedjék.


Amint az gyakran történt, tehetségére a falu plébánosa figyelt fel. A pozsonyi katolikus gimnáziumban tanult, 1901-től pedig Pannonhalmán és Győrben. A bencés rendben a Jusztinián szerzetesi nevet kapta. Teológiai tanulmányait a római bencés egyetemen végezte. Ekkor azonban már megmutatkozott kivételes jogászi tehetsége. Ezért, miután 1908-ban Kohl Medárd pappá szentelte, elöljárói egyházjogi tanulmányokra visszaküldték Rómába.

Közben X. Piusz pápa (1903-1914) megbízta Pietro Gasparri bíborost (1852-1934), a későbbi bíboros államtitkárt a készülő új kánonjogi kódexet szerkesztő bizottság vezetésével. Pierre Bastien bencés, Serédi egyházjogprofesszora e bizottság munkatársává hívta a nagy szorgalmú és tehetségű fiatal tudóst. Ettől kezdve - néhány havi tábori lelkészi szolgálatot leszámítva - tizennyolc évig dolgozott Rómában az 1917-es egyházjogi kódex forrásainak kilenc vaskos kötetén, közben kánonjogot tanított a bencés egyetemen és a pápai levéltárosképző főiskolán.

Csernoch János bíboros hercegprímás halála után kapta meg a tudós szerzetes esztergomi érseki kinevezését 1927. november 29-én. Ez nemcsak tudományos érdemeivel és XI. Piusz pápával (Achille Ratti) és Gasparri bíborossal való személyes kapcsolatával függött össze, hanem a Szentszék azon törekvésével is, hogy a kinevezéseket a kormányoktól függetlenedve saját hatáskörébe vonja. Így aztán hiába utazott Klebelsberg kultuszminiszter a Vatikánba, hogy a magyar kormány jelöltjének, Szmrecsányi Lajos egri érseknek kinevezését kérje. Az alkotmányjogi alapon kétségtelenül legitimista főpap később jó viszonyba került Horthy kormányzóval, mely ismét csak akkor romlott el, mikor a kormányzóhelyettes választásában Horthy dinasztikus törekvéseit látta.

Serédi Jusztinián 1928 elején kezdődött tizennyolc évi egyházfői szolgálatának nagy eseményei voltak az 1931-es Szent Imre-év, az 1938-as Szent István-év és az Eucharisztikus Világkongresszus. A lelkipásztori élet szervezeti fejlődése és a katolikus élet alakulása azonban nem ünnepségekkel mérhető, nem látványos, de a társadalom és az emberek életében a legfőbb erőforrás. Serédi bíboros hercegprímás Esztergom német, majd első orosz megszállását még átélte, de a második orosz bevonulás már holtan találta. 1945. március 29-én hunyt el.

RosdyPál

"Utolsó utamról..."

Részlet Serédi Jusztinián végrendeletéből

Minthogy bennem teljesen összeforrt magyar és katolikus mivoltom, úgyhogy egyik a másikat nemcsak soha el nem nyomta, hanem inkább mindig előmozdította: azért római katolikus anyaszentegyházamat és magyar hazánkat mindig egyszerre, egyformán, igazán és önzetlenül akartam szolgálni, abban a biztos tudatban, hogy így öszszefonódva tökéletes a szolgálat, míg különválasztva sokszor tökéletlen, sőt néha veszélyes is lehet. Ebből a szempontból viszontagságos életemre visszatekintve különösen is hálát adok az isteni Gondviselésnek azért a ritka kegyelemért, hogy nemcsak egyházi vonatkozásban, hanem a magyar társadalmi és gazdasági, valamint a bel- és külpolitikai életben is, még a legsúlyosabb körülmények között sem törődtem emberi tekintetekkel vagy a népszerűtlenséggel, hanem mindig következetesen hirdettem és követtem a változatlan igazságot, úgyhogy súlyos megnyilatkozásaimat soha nem kellett sem visszavonnom, sem módosítanom vagy magyarázgatnom sem pedig előbbi cselekvési módomat megváltoztatnom vagy letagadnom. Utolsó utamról szeretném erre az egyenességre felhívni püspöktársaimnak, papjaimnak és összes magyar testvéreimnek figyelmét a haza javára.

 

Aktuális Archívum Kapcsolatok Magunkról Impressum

Új Ember:hetilap@ujember.hu
Webmester: webmaster@storage.hu