Egy jegyespár gondolatai (3.)

Szabaddá szeretni

Szabadság, szerelem. Két gyakran használt, ám számos alkalommal félreértett vagy tudatosan félreértelmezett kifejezés. A "modern" gondolkodásmód azt sugallja, mintha választanunk kellene a két dolog közül, hiszen aki szerelmes lesz - ráadásul még össze is házasodik valakivel -, az ezzel feladja függetlenségét, szabadságát.

Mi azonban hisszük, hogy a két fogalom nemhogy összefér egymással, hanem egyenesen egymásból következik, egyik a másikból születik. Csak akkor lehet hosszú távon jövője a kapcsolatunknak, ha nem "elvesszük" a másikat (a családjától, korábbi életkörülményeitől, szokásaitól), hanem "hozzáadjuk" magunkat az ő életéhez. A házasság épphogy nem leszűkíti életünk mozgásterét, hanem tág teret nyit önmagunk, értékeink, adományaink kibontakoztatására. Az elköteleződés hiánya, a túl sok nyitva hagyott ajtó, a lehetőségek tengere nem szabadsághoz, hanem szétszórtsághoz vezet. Az igazi szabadság sosem önmagában gyönyörködik: mindig valami felé mutat, valamire felszabadít. Ha céltalanul tengődnénk a világban, mindig új és új kalandokat keresve, de sehová nem tartozva, akkor az életünk elmúlna anélkül, hogy megéltük volna azt mélységében, gazdagságában, igazi valójában.

Házasságban élve elsődleges hivatásunk, hogy segítsük társunkat azzá válni, amit a Gondviselés megálmodott róla. Csodálatos misszió ez: segédkezni abban a folyamatban, amely Isten teremtményét elvezeti a mennyország kapujához. Mint egy kertész, aki a kellő időben megöntözi, szükség esetén megmetszi a növekvő virágot, de legfőképpen türelmesen, figyelmesen vár - jelen van.

A legtöbb, amit adhatunk annak, akit szeretünk, hogy hozzásegítjük a szabadsághoz. Ahhoz a szabadsághoz, amely képessé teszi őt végigjárni az utat, amelyet Teremtője kijelölt számára, s amelyre szíve csendesen, de szüntelenül hívja.

Gégény István és Kubinger Krisztina

Aktuális Archívum Kapcsolatok Magunkról Impressum

Új Ember:hetilap@ujember.hu
Webmester: webmaster@storage.hu