Halála körülményei máig tisztázatlanok

Emlékezés egy ferences szerzetesre

Somogyváry Hetény ferences szerzetes tanár emlékét idézik július 15-én délelőtt 10 órai kezdettel a Margit körúti ferences templomban. Fekete András, a szentendrei ferences gimnázium igazgatója mutatja be a szentmisét rendtársáért, aki negyvenöt éve, a kommunista egyházüldözés idején máig tisztázatlan körülmények között halt meg.

1921-ben született Pesterzsébeten. A híres Rákóczianum hatodik osztályát elvégezve megérezte magában a ferences hivatást, ezért jelentkezett a gyöngyösi rendházba. 1946. december 22-én szentelték pappá, abban az időben, amikor már érezhetővé vált az ország légkörében az egyházellenes hangulat. Teológusként sokat olvasott, történelmi, néprajzi és lélektani érdeklődése fiatalon megmutatkozott. Korán kezdett missziókat, lelkigyakorlatokat tartani, tehetsége és családi hagyományai alapján (hiszen a híres író, Somogyváry Gyula unokaöccse volt) bekapcsolódott a közéleti munkába is.

1947-es szilveszteri beszédéért, annak kemény erkölcsi hangvételéért letartóztatták. Két évet töltött a szegedi Csillag börtönben, és megjárta a Gyűjtőfogházat (akkori nevén "országos börtönt") is. Amikor "kiszabadult", az ajtóban elfogták, és három évre Kistarcsára internálták. Szabadulása után az ÁEH nem járult hozzá, hogy folytassa papi hivatását, ezért Szentendrén lakott egy családnál, és az egyházi adó beszedésével foglalkozott, közben nem hivatalosan Pesterzsébeten prédikált, misézett és lelkigyakorlatokat tartott. Egy ideig az országúti ferences plébánián, majd nevelőtanárként az esztergomi ferences gimnáziumban szolgált. 1959-ben hittanárként helyezték a rend szentendrei gimnáziumába, ahol az érdeklődőbb diákok számára külön előadásokat tartott a ferences szellemről, mi több, fölvette őket a ferences harmadik rendbe, amely a tiltott vallásos társulatok közé tartozott. Ezt a tevékenységét az Államvédelmi Hatóság szervezkedésnek tekintette, s többször beidézték kihallgatásra a Gyorskocsi utcába.

1961. július 13-án saját kolostori cellája ajtajának belső kilincsére akasztva találtak rá - a hivatalos verzió szerint öngyilkosságot követett el, melyet a hatóságok érzékeny lelkével magyaráztak. Ez a hír megjárta a korabeli sajtót, s még külföldre is eljutott. A valóságban azonban valószínűsíthető, hogy az ÁVH verőlegényei működtek közre Hetény atya halálában, hiszen 12-én késő éjjel két tagbaszakadt férfi hozta vissza a kihallgatásról a teljesen élettelennek látszó papot a Mártírok útjára, s miután cellájába "kísérték" őt, a portásnak meghagyták, hogy legalább másnap délig senki se zavarja. Akkor találtak rá holtan rendtársai. Orvost és halottkémet nem hívhattak, csupán a rendőrséget értesíthették, mely azonnal elszállíttatta a holttestet. A boncolás csak a kilincsakasztás tényét erősítette meg, a halál oka hivatalosan máig tisztázatlan maradt.

Már közvetlenül a temetése után is suttogtak a gyilkosság lehetőségéről, az igazság azonban máig nem derült ki. Temetésén csak szűk családi kör lehetett jelen, még tanítványainak sem engedélyezték a részvételt. Egykori hittanosai, ma a ferences harmadrend (világi rend) tagjai kezdeményezték, hogy Hetény atyától, néhai lelki vezetőjüktől halálának negyvenötödik évfordulóján méltó búcsút vehessenek. Július 15-én emlékezzünk rá, és mindazokra a papokra és lelkészekre, akik a kommunizmus alatt üldöztetést szenvedtek!

Az eseményt október 7-én a szentendrei Ferences Gimnáziumban emléktábla-avatás fogja követni.

Bokor Tamás

Aktuális Archívum Kapcsolatok Magunkról Impressum

Új Ember:hetilap@ujember.hu
Webmester: webmaster@storage.hu