|
|
Úrnapi körmenet Budapesten Hívők sokasága vett részt a budapesti belvárosban június 18-án az Erdő Péter bíboros, prímás esztergom-budapesti érsek vezetésével megtartott úrnapi körmenetben, amely a pesti ferencesek templomától indult a Belvárosi templomhoz, majd a Duna-korzón át érkezett a Szent István-bazilikához.
Krisztus szent testének és vérének ünnepét, amelyet nálunk a Szentháromság napja utáni vasárnap tartanak, a középkorban IV. Orbán pápa tette a katolikus egyház egyik fő ünnepévé. Az ünnep és a körmenet elterjedésével vált szokássá az Oltáriszentség körülhordozása, aminek a népi hitvilág a gonoszt, a betegséget, a természeti csapásokat elűző erőt tulajdonított.
Az ünnepet megelőző napokban a települések apraja-nagyja is kiveszi részét az előkészületekből. Kerti és mezei virágokat gyűjtenek, s a kamilla, margaréta, kutyatej, cickafark s különböző színű rózsák szirmaiból készítik el a változatos motívumokból álló virágszőnyeget, amely majd az Oltáriszentséget köszönti. A körmenet útvonalán - középkori német hagyományok alapján - négy oltárt állítanak fel. Az oltárok fölé gallyakból épített, virágokkal díszített sátrakat emelnek. Hazánk számos településén ünneplik még ma is ily módon úrnapját. Híresek a visegrádi, csömöri, budaörsi, érdi pompázatos virágutak. Az idei budapesti úrnapi körmenetet s Oltáriszentséget is színes virágszőnyeg várta s köszöntötte a bazilikánál felállított harmadik oltár előtt. Az ünnepi liturgia a bazilikában megtartott szentmisével ért véget. Szöveg és kép: Cser István
|
||||||
Új Ember:hetilap@ujember.hu
| ||||||