Könyvespolcra

Egyházi kifejezések helyesírása

A magyartanár, az anyanyelvünknek megfelelő olvasástanítási módszer (például a szótagolás) egész életünkre meghatározó helyesírásunk és fogalmazásunk alakulásában. Fekete Antal piarista pap tanár, akinek sok prédikációja felejthetetlen számomra, amikor segítője volt plébánosunknak a templomban, úgy tanított, hogy "sem a helyesírás, sem a stilisztika" (csak a kegyelem) nem okozott problémát diákjainak. A tanítványok egyike, Erdő Péter bíboros, prímás volt az ötlet adója és megvalósításának elindítója. Talán a kitűnő tanár is hozzájárulhatott áldott emlékével ahhoz, hogy megjelent ez a kis kiadvány, amely magyar nyelven az első munka - és a Pázmány Péter Katolikus Egyetem Bölcsészettudományi Karának Magyar Nyelvészeti Intézete bővíteni és folytatni is szándékozik egy pályázat keretében, amelyet az interneten tettek közzé.

Bár a Magyar helyesírási szótár 1999-ben, tíz évvel a rendszerváltás után jelent meg - a Magyar Tudományos Akadémia szabályai szerint, rangos szerzők lektorálásával -, alapvető egyházi szavak kimaradtak belőle. Olyan szavak, amelyek nem tartoznak kizárólag a szaknyelvhez - kimaradásukért talán az "átkos örökség" okolható. Példaként idézhetem az atyaúristen kisbetűs előfordulása mellett az Atya Úristen hiányát a szótárból. Az előbbi, káromkodásként, indulatkitörésként említésre méltónak találtatott akkor, de a szókapcsolat imádságos használatáról nem vett tudomást az akkori szótár.

A régi szótárban a pártkonferencia természetesen szerepel, de püspöki konferencia nem. A tizenhat évvel ezelőtti szótár összeállítóinak célja a társadalom és a politika (akkori, korábbi) igényeinek szolgálata volt. A régi beidegződéseknek megfelelően nem volt tekintettel a hitéletre. Még néhány példa: szentatya (=pápa) kis kezdőbetűvel, de nem Szentatya, miként az Útmutató írja. A zsinat is jelen van, de csak kis kezdőbetűvel, holott a történelemtanításban is használt a Niceai Zsinat és a II. Vatikáni Zsinat elnevezés.

Ezeket a hiányosságokat pótolja az Útmutató egyházi kifejezések helyesírásához című kiadvány, Erdő Péter bíboros, prímás bevezetőjével. Remélhető, hogy az új írásmód egységesítésével hivatalos egyházi nyelvünk, a félhivatalosnak számító sajtó nyelve és egyházi iskoláink tanárai pótolják a mulasztottakat, felkészítik diákjaikat a kis szótárban található szavak, kifejezések helyesírására. A folytatást örömmel várjuk, a kiadványt pedig minden intézménynek és a magyar nyelv, az egyházi szaknyelv iránt érdeklődőknek ajánljuk.

(Útmutató egyházi kifejezések helyesírásához - Szent István Társulat, Budapest, 2006)

Kulcsár Erzsébet

Galambok Krisztus lábánál

Zsille Gábor költő új kötetéből való ez a fájó-szép sor, melyet írásom címéül választottam. Körötte finom szövésű üzenetek, sokatmondó csönd. Középen a szívverés ritmusú vers: Krakkó, és ez mindent meghatároz. A vékony gondolat-szál köti össze és szövi át a többit.

Zsille Gábor négy évet töltött a varázsos városban. Új kötete a lengyel mindennapoknak, művészeti életnek naplószerű megidézése. Itt nyáron is hallani varjúkárogást, / talán ez a legszebb... A házak keskenyek, / karcsú tornyokkal karistolják az eget, bár / homlokzatuk kissé már kopott. Autók / helyett fogatok járnak, a kocsisok fején / keménykalap. Vasárnap délben / a lányok kezében rózsa. Eső / után / a galambok Krisztus lábához gyűlnek, / mécsesekből inni. Valaki hegedül, / éjjel is hallom...

A szerző éjszaka is virraszt. Mindenre figyel, hiszen bárhonnan jöhet hívás. Bármikor lecsorranhatnak tolláról a vércsepp-tinta szavak, és a félig telt papír fölé hajolhat Isten. Mert Zsille Gábor mélyen hívő istenes, bibliás, karácsonyos ember. Vigyázza a magyar nyelv egyszerűségét, a költészet gazdag nyelvét. Figyelem, miként is fest, ha / percekre bár, de kigyúlnak, nem többre, pár / percre, s milyen is lesz, ha kihunynak. Pillanatra fölragyog valami, valaki. Ez már elég, hogy kibontson belőle valami örök üzenetet. Komolyan, komoran, olykor játékosan is.

Zsille Gábor beérett költészete ezúttal is teremtett versremekeket: Velimir Hlebnyikov, Aludni valahogy, Egészen apró, Az eladott ház, Egy időben, Közösség, Az a rengeteg, Semmiség, Tét... Háromkötetnyi saját versén kívül meg kell még említenem egyre gazdagodó műfordítói munkásságát is: tizenegy kötet, benne II. János Pál triptichonja, Czeslaw Milosz istenkereső versei, Adam Zagajewski válogatott költeményei... Sík Sándor, Rónay György, Pilinszky János, Vasadi Péter, a katolikus költészet nagyjai (e szónak abban az értelmében, mely sok áldozattal és alázattal kifejlesztett lelki kultúrát jelöl) ma már fénylő csillagok. A mögöttük felsorakozó fiatalok régóta hiányoznak. Zsille Gáborról joggal hihetjük, kiteljesíti írói pályáját, ahogy nagy elődei - megőrzi és gazdagítja.

(Zsille Gábor: Gondolj néha Zalalövőre - Parnasszus Könyvek, 2005)

Fenyvesi Félix Lajos

Hiánypótlás és értékmentés

Vitnyédi Németh István 1894. december 2-án született Vitnyéden. Két fivérével együtt maga is a papi hivatást választotta. Őt tanítója irányította a győri bencés gimnáziumba, neki A főtanító úr című regényében állított emléket.

Költői tehetségét a Zászlónkban és az Életünkben megjelenő versei bizonyították. Már szeminaristaként kiadott egy kis verseskötetet (Kiáltás az Úrhoz - Győr, 1916). Nehéz időben, 1919-ben szentelték pappá. Gyarmaton és Csornán volt káplán, majd győri székeskáptalani vikáriusként szolgált. 1923 és 1928 között a Dunántúli Hírlap főszerkesztői teendőit is ellátta. Ácson 1927-től 1946-ig volt lelkipásztor.

Verseit a Napkelet és a Vigilia is közölte. 1922-ben Lelkem elküldelek címmel adta közre második verseskötetét. A negyvenes évek elején, évtizedes önművelés és szellemi munka eredményeként sorjáztak könyvei: Krisztus helyettese Genezáretnél, Rómában és az Északi-sarkon (Budapest, 1940); Az egyház szentsége (Budapest, 1940); Szociális igazságosság (Budapest, 1941); Magyar fény a nagyvilágban, magyar hithirdetők élete és munkássága (Budapest, 1941); Ádventi örömök (Rákospalota, 1942); Az áldozat (Budapest, 1942)

1946-ban Hidegségre helyezték. (Az 1944-től Ácson, majd Hidegségen írt versei eltűnnek.) 1948. május 30-án hunyt el Győrött. A temetésén Harsányi Lajos pap költő mondta a beszédet. A Rábaköz halk szavú költőjének emlékét őrzi a Hozsanna énekeskönyv is, amelynek 8., 76. 84. és 206. énekeiben Vitnyédi Németh Istvánszavaival dicsérjük az Urat.

A most megjelent Megjött a nyár című verseskötet öt részre tagolódik: a Halhatatlan Isten a lelkipásztori élet, a csendes, bensőséges meditációk verses gyümölcseit kínálja. Az Örök magyar fejezetben a rábaközi, nyugat-magyarországi couleur locale-ban Széchenyi emlékeis felragyog. A vidéki papság és a népi sors élményei Prohászka és GiessweinSándor szellemében, szociális érzékenységgel fogalmazódnak meg.A Bazár és a Megjött a nyár fejezetben a pap költő és a világ kapcsolatánakkorjellemző, poézisben felmutatható tanulságai jelennek meg. A Fogytán napom ciklus énekei túlmutatnak az egyéni fájdalmon, a babitsi morális szemlélettel és a "versenyt az esztendőkkel" élményvilágával tartanak rokonságot.Az egyik legszebb portrévers, a költő "iszonyú szomorú" korának ellentéteként ünnepli legrokonabb példaképét, az artisztikumra olyannyira igényes Harsányi Lajost: a "boldog költőt".

A Megjött a nyár verseskötet megjelentetése igazi hiánypótlás, értékmentés. Bár megkésve, de hírt hoz egy méltatlanul elfelejtett költőről; bizonyság arra, hogy Vitnyédi Németh István több volt egy verselő vidéki papnál, költészete méltó az emlékezetünkre: illő hely illeti meg a Harsányi Lajos, Sík Sándor, Mécs László, Városi István, Mentes Mihály, Tűz Tamás pap költők sorában.

(Vitnyédi Németh István: Megjött a nyár - Hazánk, Győr, 2006)

Cs. Varga István

Aktuális Archívum Kapcsolatok Magunkról Impressum

Új Ember:hetilap@ujember.hu
Webmester: webmaster@storage.hu