|
|
Tíz mondat kis semmiségekről Mozart, alig ismerten, Párizsban írta meg az akkoriban világhírű táncművész, Noverre számára balettzenéit: Les petits riens... Játékos és együgyű pásztortörténet tételei ezek a kis semmiségek, de mégiscsak a zseniális Mozart életművének darabkái. A semmiségeknek, a "piszlicsár" dolgoknak (hogy a zugnyelvben meghonosodott szerbhorvát szóval éljek) milyen sorsa van a Gondviselő által teremtett létben? Vigyázza Isten az emberi történelem útjait, drámai történéseit, de mindegy-e neki, hogy épp kivel találkozom össze a sarkon?! És mindegy, miről fecsegünk? Elejtett szavaink nem lehetnek-e méregcsöppek, vagy nem válhatnak-e lelki táplálékok magvaivá? Nem fakadhatnak-e belőlük színek és titokkal teli virágok a lelkek természetében? Ami az emberi létezés szokásrendje szerint létfontosságú vagy épp jelentéktelen, az, azt hiszem, egyformán életbevágó, egyként fontos a Teremtő számára: létművének része az mind! Imádkozhatunk államférfiak bölcsességéért, az egyház egységéért, a békéért, a pápáért. De épp ilyen fontos Istennek ajánlott gondolatainkban a fohász - egy keserűségbe zárt arc váratlanul fölsütő mosolyáért. Czigány György
|
||||||
Új Ember:hetilap@ujember.hu
| ||||||