|
|
Nézőtér A Mayerling-mítosz "Kérem, mondjanak egy imát a fiamért!" - mondta Ferenc József császár a karmelita nővéreknek, amikor Rudolf trónörökös halálát követően lebontatta Mayerling vadászkastélyának Rudolf egykori hálószobáját magában foglaló szárnyát, és kolostort nyittatott a helyén.
A harmincegy éves trónörököst és tizenhét éves szerelmét, Mary Vetsera bárónőt 1889. január 30-án holtan találták Mayerlingben. Rudolf halálával egy hatalmas titok és egy száztizenhét év után is nemzetközi érdeklődésre számot tartó politikai krimi született. A XIX. század e nagy politikai botránya hozzátartozik Ausztria történelmi múltjának feldolgozásához, melyből így vagy úgy "profitálni" is lehet. A Habsburg-ház Rudolf halálának oka kapcsán ellentmondásokba keveredett, Mary haláláról hallgatott. A titkot a karmelita apácák tovább őrzik, miközben turisták ezreit fogadják mayerlingi kápolnájukban. Könyvek, találgatások, filmprodukciók - Charles Boyer-Danielle Darrieux, majd Omar Sharif-Carherine Deneuve főszereplésével - növelték a világhírt. Tizennégy évvel ezelőtt egy linzi bútorkereskedő (és Vetsera-tisztelő) az éj leple alatt kilopta Mary holttestét a heiligenkreuzi kriptából, és törvényszéki orvosszakértői vizsgálatnak vetette alá, mely megállapította a száz évvel azelőtti golyó általi halált. Flatzelsteiner a Kurier című napilapnál jelentkezett, hogy eladja a krimit: a kettős gyilkosság okozója maga a trónörökös! A szenzációhajhász sajtó számára tökéletes sztori. Habsburg Ottó e sorok írójának megerősítette a kósza történetet egy - az írott tikot őrző, tulajdonában lévő - ládikáról, mely egyszer majd fényt derít a történtekre. Zita császárné pedig egy politikai komplottról tett említést, Clemanceau-féle összeesküvésről, és arról, hogy Rudolf nem tervezett öngyilkosságot... Robert Dornhelm és az ORF elérkezettnek találta az időt, hogy megoldja(?) a történetet: 7000 méter film, 3500 statiszta, 1800 kosztüm, 72 helyszín! A hollywoodi költségvetésű televíziós játékfilm az ismert történelmi adatokhoz ragaszkodva egy freudi ideológia értelmében vett tragikus operetthős történetét mutatja be Ausztriától természetes idealizálással, mely szerint a hatalmi-állami kérdésekből kirekesztett, a szülők által elhanyagolt, a félreismert erényekkel rendelkező fiatalember tragikus szifiliszes szoknyahőssé és depresszív alkoholistává válik. A dolog persze nem ennyire egyszerű! Rudolf jó néhány pozitív tulajdonsága egy-egy mondat, mozzanat erejéig említést nyer... Az osztrák filmkritikusok szerint az osztrák néző számára is túlságosan intellektuális a film. Az érzékeny és felvilágosult fiatalember (a kitűnő Max von Thun), aki atyját szentként tiszteli, s aki a konzervatív arisztokrácia és maradi nézetek befolyásával szemben kora tudományokkal és publicisztikával foglalkozó értelmiségi körei felé orientálódik. Jövendő birodalmát egy európai egyesült államok szellemében képzeli el. Kiáll a demokrácia és a kisebbségi jogok mellett, állást foglal a nacionalizmus és az antiszemitizmus ellen. Mit fog vajon mondani a történelmi hátterekről egyébként tájékozatlan külföldi sajtó? Minden bizonnyal lenyűgözi majd a remek kameravezetés, a k.u.k. Ausztria csodálatos építészete, Mayerling festői természeti képei, a bécsi bálok sármja, Sissi megjelenése, Brandauer szerepeltetése Ferenc Józsefként... A nemzetközi politikai háttér alakulása utolsó csepp a pohárban: a Magyar Parlament nem szavazza meg a katonai törvényt, és a Nyugat támogatását is elveszti Rudolf a franciaországi események alakulásával. Megismerkedik egy ártatlan és lelkes fiatal leánnyal, aki komolyan megszereti. Rudolf megtalálja a partnert az úthoz, melyről nincs visszatérés! Íróasztalán a hamleti "lenni vagy nem lenni" gondolatot idéző koponya és pisztoly előrevetíti a tragédiát... A "Rudolf" talán azért jött létre, mert "Sissi" még egyszer megfilmesíthetetlen. A közvélemény újra csak Romy Schneidert várná. Mayerling azonban remek idegenforgalmi reklám és lehetőség Ausztria igazi értekeinek, a ma is vonzó k.u.k. vívmányok bemutatására. Dornhelm filmje számos részletkérdést érint, de keveset tisztáz, és sok mindent érintetlenül hagy. Legfőképpen pedig nem nyilatkozik a "miért?"-ről. Megmenthette volna Rudolf Ausztria sorsát és Európa békéjét? Pozitívan hatott volna aktív kormányzása Magyarország sorsára? Rudolf dialektus nélkül beszélte a magyart, szobra Balatonfenyvesen ma is áll. Teleky Sándor, akárcsak Alfred Brehm a legjobb barátai voltak. A Monarchia országainak ma is egyetlen komoly forrásmunkaként kezelt többkötetes Österreich-Ungarn című sorozata kiváló tudományos munka. Természet- és emberbarát volt, nyitott és demokratikus gondolkodású, nem is lehetett más, hiszen Johann főherceg fia, Franz Meran volt az egyik legjobb barátja. "Melegszívű ember és patrióta volt" - mondja Philipp Meran, a ma élő újságíró rokon. Mi oka lett volna Zita császárnénak, hogy kilencvennégy évesen, élete utolsó éveiben Zizers svájci kolostorában élve ne állítson igazat? Lesz vajon valamikor nagy leleplezés, netán rehabilitáció Rudolf trónörökös ügyében? Igazságos lenne. Addig azonban élvezzük Christian Clavier és Omar Sharif alakítását a kisebb szerepekben! Reviczky Katalin (Bécs)
|
||||||
Új Ember:hetilap@ujember.hu
| ||||||