Amerika felfedezője ötszáz éve halt meg

A harmincas évek kitűnő filmszínésze, Kabos Gyula tréfája szerint, amikor a bennszülöttek megtudták Kolumbusz nevét, összenéztek: "No, emberek, akkor föl vagyunk födözve!" Valójában azonban maga Kolumbusz sem tudta, hogy amikor 1492. október 12-én három hajóval kikötött Guanahani szigetén, és a vele utazó pap szentmisét mutatott be a parton, az Újvilág földjére lépett, és a szentmise az első volt Amerika földjén.

Nemcsak Kolumbusz Kristóf volt bizonytalanságban, hanem az utókor történetírása is származását és földi nyughelyét illetően. Többségi vélemény szerint 1451 táján az itáliai Genovában született, posztógyártó takácsmester fiaként. Már fiatalon arról álmodozott, hogy megtalálja az Indiába vezető rövidebb tengeri utat. Az európai uralkodók közül a spanyol katolikus Izabella támogatta, és hatévi felkészítés után megbízta az új tengeri út felfedezésével. A bennszülöttek keresztény hitre térítése volt leginkább hangoztatott célja. Valójában azonban nemcsak az olykor még az erőszaktól sem viszszariadó térítés kezdete lett négy útjának eredménye, hanem az egész világgazdaság átalakulása.

Kolumbusz első útjára három többárbocos hajóval, caravellával indult 1492 augusztusában. Ekkor felfedezte Kubát és az Antillák szigetét, a mai Dominikai Köztársaságot. Második útjára, amely 1493-tól 1496-ig tartott, már tizenhét hajóval indult, és marhát, lovat, juhot, szőlővesszőt is vittek. Az 1498-tól 1500-ig tartó harmadik útról arannyal, ezüsttel, drágakövekkel és olcsó munkaerővel tértek meg. Negyedik, utolsó útja során (1502-1504) viszontagságos körülmények között fedezte fel Panamát.

A gyorsabban nagyobb eredményekre vágyó spanyol uralkodó - az intrikák hatására is - megvonta tőle támogatását. Nem értékelte a felfedezéseket, a közvélemény pedig hiába várta a mesés kincseket. Márpedig akkor - következtették - biztosan más uralkodóknak juttatta azokat az áruló!

Izabella a misszionálás ígéretét is komolyan vette, és Kolumbusz kegyvesztetté válásának az is oka volt, hogy elmaradtak a tömeges megtérések.

Így aztán az alkirállyá emelt Kolumbuszt végül is megbilincselve hozták vissza Spanyolországba. Később ugyan rehabilitálták, ma a világtörténelem egyik legnagyobb felfedezőjét tiszteli benne a világ, de koldusszegényen, elhagyottan, abban a tudatban halt meg 1506. május 20-án Valladolidban, hogy csupán egy új, nyugati tengeri utat fedezett fel Ázsia felé.

Évtizedekkel később a firenzei Medici bankház támogatásával hajózó Amerigo Vespucci itáliai tengerész bizonyította csak be, hogy új világrészt fedezett fel. És ezt az Újvilágot az ő keresztnevéről, az Imre név olasz megfelelőjéről nevezzük Amerikának. Közvetve a mi Szent Imrénk Amerika névadója.

Annak bizonyságául, hogy Istennél lehet csak végső nyugodalma az embernek, még ma is vitatják, hogy Spanyolországban vagy Dominikában vannak-e hiteles földi maradványai a nagy felfedezőnek. A DNS-vizsgálatok a spanyolországi Valladolidban lévő sírját igazolták hitelesnek, a dominikaiak mégsem könnyen nyugszanak bele ebbe.

*

Ami Kolumbusznak nem sikerülhetett, az évszázadok során megvalósult. Sajnos nem mindig erőszakmentesen, a szeretet és meggyőzés erejével, de sok kiváló miszszionárius életáldozatával az amerikai földrész kereszténnyé lett. Az egyháznak az 1992-es évfordulón volt ereje bocsánatot is kérni és a miszszionáriusok áldozatáról megemlékezni.

A katolikus egyház Észak-Amerikában is számban a legnagyobb, délen pedig csak a különböző szekták veszélyeztetik és a szociális kérdés megoldatlansága fenyegeti.

*

Észak-Amerika (és Közép-Amerika) több mint ötszázmilliós össznépességéből 227 millió katolikus. Dél-Amerika 355 milliónyi lakosából 306 millió. A katolikus világ és a pápák nagy figyelmet szentelnek a földrész vallási és társadalmi fejlődésére. II. János Pál többször kereste fel Észak- és Dél-Amerikát. A földrész iránti egyházi érdeklődést jelzi, hogy XVI. Benedek pápa a CELAM (Latin-amerikai Püspöki Tanács) legközelebbi ülésén személyesen részt kíván venni.

Az Egyesült Államok legnagyobb lélekszámú egyháza a katolikus: 63,7 millió tagja van. Tehát majdnem minden negyedik amerikai katolikus. A 191 egyházmegyében 400 püspök, 128 ezer pap működik, 12 ezer óvodát és elemi iskolát, 1275 középiskolát és 75 egyetemet tartanak fenn.

Rosdy Pál

Aktuális Archívum Kapcsolatok Magunkról Impressum

Új Ember:hetilap@ujember.hu
Webmester: webmaster@storage.hu