Egyháztörténész publicista

Száz éve született az Új Ember alapító gárdájának oszlopos tagja, Ijjas Antal egyháztörténeti író, újságíró. A II. világháború után az Actio Catholica kiadásában induló Új Ember szerkesztősége volt a korábbi KSV-lapok munkatársainak új munkaterülete. A Bangha Béla által alapított Központi Sajtóvállalat két napilapot is kiadott, a reggeli Nemzeti Újságot és a déli Új Nemzedéket. Az 1906-ban Szentgotthárdon született Ijjas Antal a Nemzeti Újság publicistája lett 1934-ben. Példája jól mutatja az egykori katolikus napilap színvonalát: Ijjas a budapesti egyetem Bölcsészkarán tanult történettudományt, 1944-ben a szegedi egyetemen egyháztörténelemből doktorált is.

Az idősebb nemzedékek még emlékezhetnek a fogalommá vált Bangha-Ijjas-egyháztörténet nyolc piros kötésű kötetére, mely a harmincas évek végétől nélkülözhetetlen kézikönyve volt a katolikus értelmiségnek. Bangha Béla jezsuita apostolnak nemcsak a szerkesztésben volt munkatársa Ijjas Antal, de a nyolc kötetből kettőt maga is írt: a reneszánsz kort tárgyaló ötödik és az abszolutizmusról szóló hetedik kötetet. További két kiváló egyháztörténeti munkával segítette a kommunista diktatúra idején tájékozódni kívánó értelmiséget: a már nehezen hozzáférhető "Bangha-Ijjas" némi pótlására a rövid összefoglalásként 1948-ban megjelent Húsz évszázad viharában című könyvével és 1967-ben az Isten igaz embere című XXIII. János-kötettel.

Számos regényének többsége is történeti elbeszélés. Gördülékeny stílusa népszerűvé tette az egyszerre tanító és szórakoztató szerzőt.

Publicisztikáját is jellemezte, hogy tartalmas, olykor súlyos mondanivalóját színesen, könnyen írta. Nem csoda, hogy a Nemzeti Újságon kívül az induló Magyar Nemzet is szívesen közölte cikkeit. A katolikus reformmozgalmak (KALOT, EMSZO) sajtóját meggyőződésből támogatta.

Egykori mozgalmi társai megőrizték annak a különös rózsafüzér-imádságnak emlékét, amelyet 1944-ben a Gestapo pincéjében imádkoztak, ahová Ijjas és barátai ellenálló tevékenységük miatt kerültek. Hallván az éjszakai kivégzések zaját, nem tudhatták, mikor következnek ők. Hangosan mondták az imát, de Ijjas egy-egy sortűz hallatára ijedtében szitokkal illette a pribékeket. Bocsánatot és meghallgatást nyert, mert kiszabadultak.

Az Új Ember egykori szerkesztőségi nagyszobájában Ijjas Antal 1966-ban történt nyugdíjazásáig diktálta rendszeresen cikkeit. De nyugdíjasként is tovább írt 1980. október 21-én Budapesten bekövetkezett haláláig. Életeleme, hivatása volt az írás, melyből sugárzott az egyházhűség a nehéz időkben is.

Rosdy Pál

Aktuális Archívum Kapcsolatok Magunkról Impressum

Új Ember:hetilap@ujember.hu
Webmester: webmaster@storage.hu