A szívünkbe írt törvény

Tízéves a magyar Iustitia et Pax Bizottság

Jog és erkölcs közti kapcsolat örök emberi kérdés - tudjuk ezt Szophoklész Antigonéja óta. A tizedik évfordulóját ünneplő magyar Iustitia et Pax Bizottság ezt a minden időben aktuális kérdést választotta jubileumi konferenciája témájának. Az április 25-én és 26-án megtartott ünnepi tanácskozásnak - amelyet az MKPK Iustitia et Pax Bizottsága és az Igazságügyi Minisztérium közösen szervezett - az Országos Igazságszolgáltatási Tanács, illetve a Magyar Kultúra Alapítvány adott otthont.

Mayer Mihály: "Az emberekben még ma is él a természetes erkölcsi érzék"

A kétnapos konferenciát, amelyen számos egyházi és közéleti méltóság vett részt, Lomnici Zoltán, a Legfelsőbb Bíróság elnöke mellett köszöntötte a Hanns Seidel Alapítvány, illetve a Konrad Adenauer Alapítvány képviselője is. Ez utóbbi szervezet budapesti képviseletének vezetője, Klaus Weigelt hangsúlyozta: a jog és erkölcs közötti feszültség mögött valójában az a kérdés áll, hogy milyen felfogást alakítunk ki az emberről - keresztény vagy jogi álláspontot.

Hamarosan magyarul is megjelenik az egyház társadalmi tanításának kompendiuma (Képünkön Renato Raffaele Martino bíboros a kötet eredeti kiadásával) Fotó: Szalontai

A II. vatikáni zsinat után az egyház a világgal és a különböző felfogású emberekkel folytatott párbeszéde jeleként hozta létre a Iustitia et Pax Bizottságot, amely később pápai tanáccsá alakult - mutatta be a megnyitón a bizottságot Mayer Mihály pécsi püspök, a magyar Iustitia et Pax Bizottság elnöke. - Magyarországon a fordulat után alakult meg a testület, 1992-ben. Kezdetben azonban inkább csak kisebbségi kérdésekkel, a különböző nemzetiségek problémáival foglalkoztak. Tíz esztendővel ezelőtt indult el a valóban az egész társadalom problémáira rámutató munka az egyház társadalmi tanítása alapján. Ideológiáktól függetlenül akarunk találkozni, párbeszédet folytatni az emberekkel - hangsúlyozta a püspök. - A kereszténység ugyanis nem ideológia, hanem egy személy felmutatása: Jézus Krisztust akarjuk felmutatni a társadalomban. Ugyanakkor Mayer Mihály kérdésünkre kifejtette: ez nem azt jelenti, hogy Jézusra pusztán jogalkotó, törvényhozó személyként tekintünk. Hiszen amikor Krisztust állítjuk magunk elé, akkor őt soha nem szűkíthetjük le pusztán csodatévő, gyógyító vagy tanító személyre, mert akkor Jézusból csak kiemelünk egy kis részt, és elfelejtjük, hogy ő Isten fia, a Megváltó. Mi az Atya küldötteként, egészként akarjuk látni őt, aki a most élő emberért is eljött, hogy életünk tökéletesebb legyen, hogy a szeretet érvényesüljön, és az üdvösségre jussunk. S ha így nézzük, a jog és az erkölcs nem cél, hanem eszköz. Eszköz ahhoz, hogy az ember emberebb legyen.

A Iustita et Pax Pápai Bizottság nem igazságügy-minisztériuma a Szentszéknek - hangsúlyozta Renato Raffaele Martino bíboros, a tanács elnöke -, hanem egy olyan szervezet, amely az igazság ügyének előmozdítására alakult meg. Ahol az egyház jelen van, szinte a világ valamennyi országában, ott működik helyi bizottság is. Sok helyen nem önálló, a társadalmi kérdésekkel foglalkozó helyi püspökkari bizottsággal együtt működik, más országokban viszont egyházmegyénként alakult ilyen szervezet, Kongóban pedig minden egyes plébánián jelen van egy-egy helyi kis Iustitia et Pax Bizottság. A Vatikánban nem csupán szemináriumokat és konferenciákat szervezünk, illetve tanulmányozzuk a társadalmi problémákat, a béke, az igazság, a társadalmi igazságosság kérdéseit, de tanácsokat próbálunk adni a konfliktusok kezelésére, szorosan együttműködve a Szentszék diplomáciai testületével - mutatta be tevékenységüket a bíboros. - Konkrét állásfoglalásokat fogalmazunk meg, amelyeket nemrég az egyház társadalmi tanításának összegzésével ki is adtunk Compendio della dottrina sociale della chiesa (Az egyház társadalmi tanításának kompendiuma) címmel. A könyvet már tizenöt nyelvre lefordították, magyar fordítása is készen van, nemsokára megjelenik.

Az egyház társadalmi tanításának közelmúltban felmerült problémái a jog és az erkölcs kapcsolatának kérdésére irányították a figyelmet - mondta Mayer Mihály. - E konferencia számomra a jubileum mellett azért is fontos, mert a jog és az erkölcs nemcsak a posztkommunista országokban, hanem nyugaton is szétvált. Ugyanakkor ha valami jogszerű, de nem etikus, akkor ezt a társadalmi érzék ma sem tudja elfogadni. Az emberekben még ma is él a természetes erkölcsi érzék, amiről Szent Pál így ír: "...megmutatják, hogy a törvény követése a szívükbe van írva" (Róm 2,15). Ahhoz, hogy építeni tudjuk a társadalmat, ezt a belső iránytűt kell egészségesebbé, hatékonyabbá tenni.

Ugyanakkor látni kell, hogy jogelméleti szempontból jog és erkölcs, azaz pozitív jog és természetjog kapcsolata tele van feszültséggel. Paczolay Péter alkotmánybíró a konferencia első, problémafelvető előadásában ezt a viszonyt vázolta jogtörténeti szempontból. Felszólalása végén rámutatott: Magyarországon a jogállam megalakulása nem indukálta a természetjog reneszánszát, amely a II. világháború után nyugaton végbement. A jogfilozófia pedig máig nem tud választ adni a jog és az erkölcs viszonyának dilemmájára, ez megmarad örök problémának.

Szalontai Anikó

Aktuális Archívum Kapcsolatok Magunkról Impressum

Új Ember:hetilap@ujember.hu
Webmester: webmaster@storage.hu