Uj Ember

2004.10.10
LX. évf. 41. (2930.)

Keresse
az Új Ember
jubileumi évkönyvét

Főoldal
Címlap
A szociális szeretet gondolata vezette...
Oltárra emelték az utolsó magyar királyt
Szili Katalin a Vatikánban
Akik az irgalmasság útját mutatják...
Felszentelik a krakkói magyar kápolnát
Az Új Ember könyvbemutatója
A Lélek hangjára figyelve
Nagymarosi Ifjúsági Találkozó - a hitről
Lelkiség
A hálát adó szamaritánus
Szentírás-magyarázat
Friss szemmel...
Homíliavázlat
A megváltás szentsége (16.)
Liturgia
A hét szentjei
A hét liturgiája
Katolikus szemmel
Az "ellentmondás jele"
A Magyar Katolikus Egyház ellenállása a nyilasuralommal szemben
Az irgalmasság és a megbocsátás
Jegyzetlap
Tehetséges - azaz személy
Elavult(?) értékrend
Nem keresztény klub...
Mi folyik itt?
Élő egyház
Búcsújárás - tegnap és ma
Tudományos konferencia Segesden
Városmisszió és kongresszus Párizsban
Élő egyház
Maimonidészre emlékeztek
A keresztény-muzulmán párbeszéd nehézségei
Konfliktus a Szent Sírnál
Fórum
Élő egyházzene
Fesztivál a Magyarok Nagyasszonya tiszteletére
Egyháztörténeti könyv bemutatója
Másik világ
Egy hét
Könyvespolcra
A barokk pápaság
Az Olvasó írja
Farkas Virgil emléke
Tudásvárat épít a Duna TV
Fórum
Meddig terjed a Szentföld?
Zarándoklat Jordániában
Fórum
"Állam és Egyház az egyesült Európában"
"Ilyen szereptévesztés mögött csak tudatos provokáció vagy butaság, illetve az elemi érzékenység hiánya állhat."
Felelősségünk a teremtett világért
Vallás és ökológia - a mi ügyünk
Áldás, népesség...
Mozgalom a magyarság életkedvének élénkítéséért
Fórum
A harmadik évezred Fénye és Élete
Az eucharisztikus év kezdete
Mit jelent nekem az eucharisztia?
A "rejtőzködő" jelenléte
Ifjúság
Jubileumi Gyerekmaros
Szólj hozzá!
Világító ősz
A MÉCS-családmozgalom idei programjairól
Bocskai-portya
Rejtvény
Kultúra
Csak a szépet és a jót...
A Molnár-C. Pál Baráti Kör kiállításai
Balassi Bálint költészete európai tükörben
Dévényi Iván emlékezete
Noteszlapok
(Ál-sajtóhiba)
PALETTA
Fórum
Vannak égő, fájó könnyek...
Határon túli magyar hívek búcsúja Máriapócson
Hatvan éve hűséges olvasónk
Mozaik
Megújult a debreceni Szent József Kollégium
Mi az igazán lényeges?
Sérült fiatalok a Szent Gellért-házban
Bérmálkozás és kápolnaünnep Érsekvadkerten
Fehér éjszaka Rómában
A botanika ékköve

 

Dévényi Iván emlékezete

A közel hat évtizedes hetilapunk képzőművészeti írásait jegyzők közül a leginkább emlékezetes, legkarakteresebb, talán hatásában is legjelentősebb az az esztergomi magyar-történelem szakos tanár - Dévényi Iván - volt, aki a művészeti kritika mellett a műgyűjtés terén is jelentőset hozott létre.


Czóbel Béla olajfestménye Dévényi Ivánról (1964)

Érdeklődése elsősorban a XX. századi magyar művészet felé fordult. Annak korszerű, európai összefüggéseit is feltáró bemutatását tekintette elsődleges feladatának. Figyelme az elfeledett vagy hallgatásra kényszerített mesterekre és a külföldre szakadt alkotókra is kiterjedt. Bátor kiállása ezen művészet mellett erősen eltért a hivatalos irányvonaltól.

Dévényi több mint két évtizedig - a fájdalmasan korán, 48 éves korában bekövetkezett haláláig - vezette a Vigilia képzőművészeti rovatát, írásai rendszeresen megjelentek a Művészet című szaklapban és még számos más, rangos folyóiratban. Könyvet sikerült megjelentetnie Tihanyi Lajosról (1968), Kernstok Károlyról (1970), Vajda Lajosról (1972), Thorma Jánosról (1977), és társszerzője volt több más kiadványnak. Emlékezetes volt - egyebek mellett - Csontváry-tanulmánya, Borsos Miklós művészetének erőteljes propagálása, Kondor Béla melletti kiállása.

Dévényi Iván nehéz időkben igen nehéz feladatra vállalkozott. A műkritika művelése az ő felfogásában kérlelhetetlen igazságkeresést jelentett, mégpedig úgy, hogy az emberi érzékenység tapintatos kezelése alapelv maradt számára. Egy nyilatkozatában ars poeticaként idézi Marcel Gromaire francia festőt: "A kritika fontos lehet, feltéve, ha szabad, ha lelkiismeretes, ha semmiféle parancsnak nincsen alárendelve."

Dévényi az áramlatok és az állandósult tévedések kusza összképében, művészi ízlésvilágunkat visszahúzó-elhallgató-alaptalanul vádoló légkörében tudott pontosságával, szorgalmával és töretlen kiállásával valódi és maradandó értékeket képviselő (élet)műveket elénk állítani. Az Új EmberLáttuk, olvastuk... című rovatában írt néhány mondatos recenzióival, és más - mindig alapos felkészültséggel és komoly háttérmunkával megfogalmazott - írásaival sokat tett ízlésünk katolikus, tehát valóban egyetemes szemléletű fejlesztéséért.

Doromby Károly, a Vigilia nevében búcsúzó jóbarát említette temetői beszédében (Vigilia, 1978. január), hogy Dévényi élő lelkiismerete is volt a munkaközösségnek, olykor figyelmeztetett, hogy a mindennapi munka hajszájában megfeledkeztek valakiről.

Hetvenöt esztendeje, 1929. augusztus 8-án született Cegléden Dévényi Iván, akit az elmondottak alapján nyugodt szívvel ajánlhatunk példaképként a XXI. század műkritikusai elé.

Fekete Gábor

 

Aktuális Archívum Kapcsolatok Magunkról Impressum

Új Ember:hetilap@ujember.hu
Webmester: webmaster@storage.hu