Könyvespolcra

A barokk pápaság

A kötet szerzője, Tusor Péter, a katolikus egyetem történelemtudományi intézetének fiatal tanára.

A kötetben tárgyalt korszak - VIII. Kelemen pápától XII. Incéig, vagyis1592-től 1700-ig - a pápaság történetének egyik legizgalmasabb időszaka. Az előzményekhez tartozik, hogy Luther 1517. október 31-én közzétette 95 tételét, majd az ellenreformáció, más néven a "katolikus megújulás" is megindult, sőt, a III. Páláltal összehívott tridenti zsinat (1545-1563) félreérthetetlenül állást foglalt a kor sürgető kérdéseiben, és 1542-től működött a Szent Inkvizíció.

A könyvben arról is képet kapunk, hogy a törökök elleni magyarországi harcokban miként "vett részt" katonai és anyagi segítséggel Róma. Tusor Péter a pápaság magyar vonatkozású kérdéseivel bőven foglalkozva több tanulmányában beszél a pápaságnak a magyarországi hitélet működésébe történt beavatkozásáról. (A magyar egyház és Róma a 17. században; A magyar koronabíborosi és bíboros protektori "intézmény" kialakulása és elhalása a 15-16. században; A magyar püspökök első római ágensei; avagy Az 1608. évi magyar törvények a római inkvizíció előtt: II. Mátyás kiközösítése.)

A katolikus felekezetszervezés konzervatívan radikális jellegének köszönhetően (a reformáció és a katolikus reform közbeiktatása ellenére) az átalakulás barokk monarchista pápaságot eredményezett - állapítja meg a szerző.

A pápa kettős szerepének megfelelően - minthogy ő volt az egyház legfőbb pásztora, s egyben az itáliai állam feje - a világi és a lelki területek összekeveredtek. A tridenti reformok szellemével ellentétben "a központi egyházkormányzat szerve egyúttal egy tipikus barokk uralkodói udvar volt", túlbürokratizálódott adminisztrációval.

"A pápai állam nemcsak az újkori katolicizmus központja, hanem ezzel párhuzamosan a modern állam fejlődésének részese, sőt számos tekintetben úttörője is volt" - olvashatjuk. A pápaság elvilágiasodása az egyházi állam ilyen irányú fejlődésében gyökeredzett, ugyanis az egyházi államnak részt kellett vennie az itáliai félsziget belső hatalmi egyensúlyának fenntartásában, ami szükségessé tette a hatékony kormányzati apparátus kiépítését és működtetését, valamint az állandó hadsereg fenntartását. A XVI. század végére a pápák ugyanúgy rendelkeztek államuk felett, mint más európai uralkodók.

A szerző nemcsak a pápaság elolaszosodásáról, hanem az arisztokrata karakter kialakulásáról, sőt a családi, vagyoni eredetű rokoni, patrónusi és politikai kapcsolatokra épülő egyházi karrierről is beszél. A pápai abszolút monarchia kialakulása aligha érthető meg az itáliai vezető osztályok családi stratégiájának ismerete nélkül.

A Függelék tizenegy oldalon tárja elénk a pápák és a fontosabb kuriális tisztségviselők névsorát, a jegyzetek hetvenhárom oldalon további értékes kiegészítéseket tartalmaznak. Az 1601-től 1699-ig vezetett kronológia évről évre, hónapról hónapra vezeti az események menetét. Remek színes térképek, színes, valamint fekete-fehér felvételek teszik még gazdagabbá e rendkívül tartalmas tudományos munkát.

(Tusor Péter: A barokk pápaság. Gondolat Kiadó, Budapest, 2004)

Frideczky Frigyes

Az év novellái - 2004

A magyar irodalmi élet régi szép hagyománya, hogy minden évben, mintegy mérleget vonva megjelenteti egy kötetbe foglalva az év legszebb/legjelentősebb költeményeit és novelláit. A novellaantológiát Nagy Gábor és Bíró Gergely válogatta és szerkesztette.

Minden szelektálás szubjektív, hiszen ez a válogatás nem hasonlítható a sportélet határozott kritériuma szerinti, másodpercekkel, méterekkel és kilókkal is mérhető precíz döntéseihez. Itt a bírák ítéletét befolyásolhatja az ízlés is - és ez nem is lehet másként.

E kötet harminckilenc szerzője között többeket kedves ismerősünkként köszönthetnénk. Az életkorokat tekintve hatan hetven év körüliek, Kossuth-, József Attila-, s más díjakkal honorált, sokkönyves, rádióból, tévéből is ismert, kedvelt írók. Elgondolkoztató, hogy az olvasó döntését eleve mennyire befolyásolhatja az előző művei alapján már "márkás"-nak minősített szerzők csoportja. A legfiatalabbak - a hetvenes évek második felében születettek - nyolcan kerültek be e kötetbe.

A kritikus ítéletét nem befolyásolhatja előítélet, az ismert tekintélyek már eddig "kivívott" nimbusza. Születhetnek meglepően érdekes témákat elénk táró, stílusában, konfliktuskezelésében, kibontakoztatásának "profi" megoldásában is olyan meglepően új, szokatlan, megdöbbentően más alkotások, eddig "nem látott" szerzők esetében, akik a megszokottól eltérő "egzotikus", avagy extrém világukkal mellbevágják az embert. Tehát most is az olvasóé a végső döntés.

A kötet végén rövid életrajzokat olvashatunk a szerzőkről, a borítón pedig fényképeik láthatók.

(Az év novellái 2004. Antológia - Magyar Napló Kiadó, Budapest, 2004)

F. F.

Aktuális Archívum Kapcsolatok Magunkról Impressum

Új Ember:hetilap@ujember.hu
Webmester: webmaster@storage.hu