Az Olvasó írja

Farkas Virgil emléke

A vér a szív jobb kamrájából a bal pitvarba áramlik, a tüdőben megtisztul, és éltető folyadékként árad tovább az egész testben. Farkas Virgil (1924-1994) plébános, bencés szerzetes a mára letűnt rendszer évtizedeiben hasonló hatással közvetítette a pannonhalmi kistemplom hívei számára Isten megtisztító igéjét. 2004. szeptember 19-én, halálának tizedik évfordulóján tisztelői megemlékeztek róla a plébániatemplomban. Ennek során emléktáblát is avattak, melyet három testvér készíttetett, s az utód, Marton József bencés plébános áldott meg.

Az ünnepi beszédben Virgil atya életének számos fejezete felelevenedett. A hitoktatásért az akkori hatóságokkal folytatott gigászi küzdelme, a hívekkel ápolt bensőséges kapcsolata, a hitbéli kérdésekben tanúsított hűsége. Kétszer is felújíttatta a templomot, a hetvenes évek elején plébániát épített, a rendszerváltás után rendbe hozatta a bástyafalat. Éppen hatvan esztendeje, fiatal szerzetesként részt vett a legendássá vált pannonhalmi embermentésben. Erős hittel vallotta, hogy ha Isten egyszer már átvezette híveit a Vörös-tengeren, akkor másodszor is megteszi. Ebben tevékeny munkatársa volt a Teremtőnek, és igaza lett: a kereszt jelében és a jó szó erejével csakugyan győzött. Ezért került e rá jellemző mondat az emléktáblára: "Aki a Vörös-tengeren átvezette híveit."

Siska Gábor

"Mit marjátok a magyart?"

A szomszédunkban dúló "magyarverések" mélységes fájdalommal töltenek el, és eszembe juttatták Petőfi SándorÉlet vagy halál című versét, melyből szomorúan idézek egy versszakot:

Te rác, te horvát, német, tót, oláhság,

Mit marjátok mindnyájan a magyart?

Török s tatártól, mely titeket védett,

Magyar kezekben villogott a kard.

Megosztottuk tivéletek híven,

Ha jószerencse nékünk jót adott,

S felét átvettük mindig a tehernek,

Mit vállatokra a balsors rakott.

Elekes Irma

Aktuális Archívum Kapcsolatok Magunkról Impressum

Új Ember:hetilap@ujember.hu
Webmester: webmaster@storage.hu