A szociális szeretet gondolata vezette...

Oltárra emelték az utolsó magyar királyt

Az utolsó apostoli magyar királyt, IV. Károlyt másik négy szent életű személlyel együtt avatta boldoggá október 3-án a római Szent Péter téren II. János Pál pápa. A szertartáson magyar részről jelen volt Erdő Péter bíboros, esztergom-budapesti érsek, Mayer Mihály pécsi, Spányi Antal székesfehérvári püspök, Várszegi Asztrik püspök, pannonhalmi főapát, valamint Jakubinyi György, gyulafehérvári érsek is. Az osztrák egyház képviseletében Christoph Schönborn bíboros, bécsi érsek, valamint a Madeira szigeti Funchal püspöke, Teodoro de Faria is.

A pápával koncelebrálók között volt Habsburg Pál, a Krisztus Légiójának tagja is.

Hagyományőrző magyar huszárok a Szent Péter téren

A szentmisén megjelent a liechtensteini, a belga és a luxemburgi uralkodóház több jeles képviselője és a Máltai Lovagrend nagymestere is. A Magyar Köztársaságot Szili Katalin, a Parlament elnöke képviselte. Ott voltak a magyarországi Károly király Imaliga képviselői, sőt a hagyományőrző egyesületek huszárai is. A pápa homíliájában IV. Károlyról ezt mondta a Szentatya: "A keresztény ember meghatározó feladata abban áll, hogy Isten akaratát keresse és ismerje fel mindenben és aszerint is cselekedjék. Ezzel a mindennapi kihívással nézett szembe az államférfi és keresztény hívő, az Ausztriai Házból származó Károly. A béke barátja volt. Az I. világháború viharában vette át országai vezetését, és megkísérelte felkarolni elődöm, XV. Benedek béketörekvéseit. Károly császár az uralkodást már kezdettől úgy fogta fel, mint szent szolgálatot népeiért. Komoly szándéka volt, hogy a keresztény embernek az életszentségre való hivatását a politikai tevékenységében is kövesse. Fontos volt számára a szociális szeretet gondolata. Legyen mindannyiunk számára példakép, de különösen azoknak, akik ma Európában politikai felelősséget viselnek."

Az egyetemes könyörgések utolsó fohásza így hangzott el magyarul: "Urunk, erősítsd hitünket, és vezess minket, minden népet az igazság és egyetértés útján. Segítsen ebben minket Boldog Károly király példája is, aki szenvedéseit Isten országáért ajánlotta fel, aki egész életében Jézustól kérte a békét, és azon fáradozott, hogy ezt az emberszívek és családok megértsék."

A szentmise tanító része után felsorakoztak a boldoggá avatandók származási helyének főpásztorai, a posztulátorokkal együtt, és kérték a boldoggá avatást.

Isten szolgáinak rövid életrajza után (Károly király életútját a portugál Teodoro de Faria püspök ismertette) a Szentatya a boldoggá avatás formuláját olvasta fel, s ezzel öt újabb boldog emeltetett az oltárra, engedélyezve különös tiszteletüket. IV. Károly ünnepévé a pápa október 21-ét, Boldog Károly házasságkötésének időpontját jelölte meg.

A boldoggá avatás előtti napon az osztrák és magyar hívek a falakon kívüli Szent Pál-bazilikában gyűltek össze, hogy a Habsburg család jelenlétében vegyenek részt könyörgő, hálaadó imádságon és szentmisén. IV. Károly magyar király, aki az osztrákoknál I. Károly császárként uralkodott, javarészt az osztrák híveket vonzotta ez alkalommal Rómába. Bár lehetett hallani magyar szót is a Szent Pál-bazilika előtti téren, az uralkodó nyelv a német volt. Épp ezért örültem meg, amikor két aprócska szőke gyermeket hallottam megszólalni magyarul. A mellettük lévő fiatalasszony kérdésemre azt válaszolta, Sóskútról érkeztek a boldoggá avatásra. Ezután arról érdeklődtem, vajon a plébános szólt-e nekik erről a jeles alkalomról. - Nem -válaszolt ismét tömören a hölgy. Ők Habsburg György gyerekei. Elakadt a szavam, s a beszélgetés is véget ért. Felrémlett bennem IV. Károlyról való néhány ismeretem, magyar-szeretete, s büszkén néztem dédunokáit, amint anyanyelvemen beszélgetnek Rómában, a boldoggá avatás előtti napon. Ekkor zártam szívembe IV. Károlyt, hiszen ha ilyen hatással lehetett méltán híres családjára, leszármazottaira, magyarként is tisztelhetem a Habsburg uralkodót.

A szentmisén Erdő Péter bíboros német nyelven mondta a homíliát, de magyarul is szólt a jelenlévőkhöz. A szertartás után megbizonyosodhattam, hogy szép számmal érkeztek magyar zarándokok is az Örök Városba, Miskolcról éppúgy, mint Sopronból és Szegedről. Jó volt tapasztalni, hogy az elmúlt évtizedek sok magyarból nem tudták kioltani azt az érzést, hogy az ország vezetője, ha becsületes, tiszteletre méltó, akkor az elismerést, szeretetet, megbecsülést érdemel. A zarándokok megfogalmazása szerint a mai politikai vezetők tanulhatnának a Habsburg-dinasztia több tagjától becsületet, tisztességet, sőt hazaszeretetet is.

Bókay László

Aktuális Archívum Kapcsolatok Magunkról Impressum

Új Ember:hetilap@ujember.hu
Webmester: webmaster@storage.hu