Homíliavázlat

Friss szemmel...

A budai Vízivárosban álló Szilágyi Dezső téri református templom majolikadíszes tetőzete szép látvány, különösen a Halászbástyáról nézve, ha nem is tartozik a főváros legértékesebb építészeti nevezetességei közé. Az idegenvezetők legalábbis - ahogy megfigyeltem, amikor még a szemináriumi évek előtt a budai Várban dolgozva gyakran jártam arrafelé - többnyire nem vették bele a külföldi turistacsoportoknak szóló ismertetésbe, amikor a Halászbástyára érve hamar elsorolták a lényeges látnivalókat: Parlament, Szent István-bazilika, Margit-sziget... Mégis gyakran fültanúja voltam, hogy a magyarázat befejeztével valaki a csoportból rögtön érdeklődött a Vár alatti, feltűnően színes tetejű épületről.

A választ többnyire elragadtatott "beautiful", "wunderschön" szavak nyugtázták. A látványhoz hozzászokott szem átsiklott fölötte, az idegen szem viszont rögtön "kiszúrta" a tetőzetet a szürke házak között.

Kívülállóként az ember gyakran jobban felfigyel olyasmire, ami mellett "bennfentesként" talán észrevétlenül elmenne.

Persze, annak is megvan a veszélye, hogy melléfog, és a csillogót, a talmit nézi kincsnek; de ha alapvetően jófelé keres, és "szeme az igazat nézi", akkor megvan az esélye, hogy "friss tekintettel" hamar rálel arra, ami valóban értékes.

A mai olvasmányban szereplő szíriai Námán és az evangéliumban megismert leprás szamaritánus egyaránt "idegenek": vallási értelemben távol élnek a Teremtőtől.

Mégis, mivel mindketten jó helyen keresik a gyógyulást, megtalálják azt, sőt többet is annál. Idegenként érzékenyebben felismerik Isten szeretetének és irgalmának mélységét, és személyesen válaszolnak rá. Námán az Elizeussal való találkozástól kezdve már kizárólag az igaz Istennek mutat be áldozatot, a szamaritánus pedig Isten Fiához tér vissza, hogy hálát adjon, s ezáltal elnyeri lelke gyógyulását is.

Persze mi sem vagyunk kizárva Isten irgalmának mély megismeréséből azáltal, hogy közel élünk hozzá a hitben... Sőt, mindennap meghívottak vagyunk erre.

De az biztos, hogy nekünk is szólnak Jézus idevonatkozó figyelmeztetései.

Ez a lelkület azzal kezdődik, hogy újra és újra megkérdezzük a magától értetődő dolgokat is. Felfigyelünk-e például a környezetünkben élők szeretetére, családtagjaink minket szolgáló hűségére? Szoktuk-e ezt megköszönni nekik? S hálát adunk-e napról napra Isten létünket fenntartó, irgalmas, türelmes és csendes szeretetéért?

Nobilis Márió

Aktuális Archívum Kapcsolatok Magunkról Impressum

Új Ember:hetilap@ujember.hu
Webmester: webmaster@storage.hu