Uj Ember

2004.10.10
LX. évf. 41. (2930.)

Keresse
az Új Ember
jubileumi évkönyvét

Főoldal
Címlap
A szociális szeretet gondolata vezette...
Oltárra emelték az utolsó magyar királyt
Szili Katalin a Vatikánban
Akik az irgalmasság útját mutatják...
Felszentelik a krakkói magyar kápolnát
Az Új Ember könyvbemutatója
A Lélek hangjára figyelve
Nagymarosi Ifjúsági Találkozó - a hitről
Lelkiség
A hálát adó szamaritánus
Szentírás-magyarázat
Friss szemmel...
Homíliavázlat
A megváltás szentsége (16.)
Liturgia
A hét szentjei
A hét liturgiája
Katolikus szemmel
Az "ellentmondás jele"
A Magyar Katolikus Egyház ellenállása a nyilasuralommal szemben
Az irgalmasság és a megbocsátás
Jegyzetlap
Tehetséges - azaz személy
Elavult(?) értékrend
Nem keresztény klub...
Mi folyik itt?
Élő egyház
Búcsújárás - tegnap és ma
Tudományos konferencia Segesden
Városmisszió és kongresszus Párizsban
Élő egyház
Maimonidészre emlékeztek
A keresztény-muzulmán párbeszéd nehézségei
Konfliktus a Szent Sírnál
Fórum
Élő egyházzene
Fesztivál a Magyarok Nagyasszonya tiszteletére
Egyháztörténeti könyv bemutatója
Másik világ
Egy hét
Könyvespolcra
A barokk pápaság
Az Olvasó írja
Farkas Virgil emléke
Tudásvárat épít a Duna TV
Fórum
Meddig terjed a Szentföld?
Zarándoklat Jordániában
Fórum
"Állam és Egyház az egyesült Európában"
"Ilyen szereptévesztés mögött csak tudatos provokáció vagy butaság, illetve az elemi érzékenység hiánya állhat."
Felelősségünk a teremtett világért
Vallás és ökológia - a mi ügyünk
Áldás, népesség...
Mozgalom a magyarság életkedvének élénkítéséért
Fórum
A harmadik évezred Fénye és Élete
Az eucharisztikus év kezdete
Mit jelent nekem az eucharisztia?
A "rejtőzködő" jelenléte
Ifjúság
Jubileumi Gyerekmaros
Szólj hozzá!
Világító ősz
A MÉCS-családmozgalom idei programjairól
Bocskai-portya
Rejtvény
Kultúra
Csak a szépet és a jót...
A Molnár-C. Pál Baráti Kör kiállításai
Balassi Bálint költészete európai tükörben
Dévényi Iván emlékezete
Noteszlapok
(Ál-sajtóhiba)
PALETTA
Fórum
Vannak égő, fájó könnyek...
Határon túli magyar hívek búcsúja Máriapócson
Hatvan éve hűséges olvasónk
Mozaik
Megújult a debreceni Szent József Kollégium
Mi az igazán lényeges?
Sérült fiatalok a Szent Gellért-házban
Bérmálkozás és kápolnaünnep Érsekvadkerten
Fehér éjszaka Rómában
A botanika ékköve

 

Homíliavázlat

Friss szemmel...


A budai Vízivárosban álló Szilágyi Dezső téri református templom majolikadíszes tetőzete szép látvány, különösen a Halászbástyáról nézve, ha nem is tartozik a főváros legértékesebb építészeti nevezetességei közé. Az idegenvezetők legalábbis - ahogy megfigyeltem, amikor még a szemináriumi évek előtt a budai Várban dolgozva gyakran jártam arrafelé - többnyire nem vették bele a külföldi turistacsoportoknak szóló ismertetésbe, amikor a Halászbástyára érve hamar elsorolták a lényeges látnivalókat: Parlament, Szent István-bazilika, Margit-sziget... Mégis gyakran fültanúja voltam, hogy a magyarázat befejeztével valaki a csoportból rögtön érdeklődött a Vár alatti, feltűnően színes tetejű épületről.

A választ többnyire elragadtatott "beautiful", "wunderschön" szavak nyugtázták. A látványhoz hozzászokott szem átsiklott fölötte, az idegen szem viszont rögtön "kiszúrta" a tetőzetet a szürke házak között.

Kívülállóként az ember gyakran jobban felfigyel olyasmire, ami mellett "bennfentesként" talán észrevétlenül elmenne.

Persze, annak is megvan a veszélye, hogy melléfog, és a csillogót, a talmit nézi kincsnek; de ha alapvetően jófelé keres, és "szeme az igazat nézi", akkor megvan az esélye, hogy "friss tekintettel" hamar rálel arra, ami valóban értékes.

A mai olvasmányban szereplő szíriai Námán és az evangéliumban megismert leprás szamaritánus egyaránt "idegenek": vallási értelemben távol élnek a Teremtőtől.

Mégis, mivel mindketten jó helyen keresik a gyógyulást, megtalálják azt, sőt többet is annál. Idegenként érzékenyebben felismerik Isten szeretetének és irgalmának mélységét, és személyesen válaszolnak rá. Námán az Elizeussal való találkozástól kezdve már kizárólag az igaz Istennek mutat be áldozatot, a szamaritánus pedig Isten Fiához tér vissza, hogy hálát adjon, s ezáltal elnyeri lelke gyógyulását is.

Persze mi sem vagyunk kizárva Isten irgalmának mély megismeréséből azáltal, hogy közel élünk hozzá a hitben... Sőt, mindennap meghívottak vagyunk erre.

De az biztos, hogy nekünk is szólnak Jézus idevonatkozó figyelmeztetései.

Ez a lelkület azzal kezdődik, hogy újra és újra megkérdezzük a magától értetődő dolgokat is. Felfigyelünk-e például a környezetünkben élők szeretetére, családtagjaink minket szolgáló hűségére? Szoktuk-e ezt megköszönni nekik? S hálát adunk-e napról napra Isten létünket fenntartó, irgalmas, türelmes és csendes szeretetéért?

Nobilis Márió

 

Aktuális Archívum Kapcsolatok Magunkról Impressum

Új Ember:hetilap@ujember.hu
Webmester: webmaster@storage.hu