"Állam és Egyház az egyesült Európában"

Ezzel a címmel rendezett nemzetközi konferenciát a Miniszterelnöki Hivatal Egyházi Kapcsolatok Államtitkársága az Országház felsőházi termében szeptember 28. és 30. között. A tanácskozást Kiss Péter, a Miniszterelnöki Hivatalt vezető miniszter nyitotta meg, elnökölt Gulyás Kálmán, az egyházi kapcsolatokért felelős államtitkár. A konferencián a történelmi egyházak - így a katolikus egyház - vezető képviselői nem voltak jelen. Schanda Balázs alkotmányjogász alábbi írásában ennek okait is kutatja.

Egyházi részvétel nélkül

"Sajnos nem tudtuk az egyházakat kényszeríteni" - fogalmazott Buda Péter "valláspolitikai szakértő" az Egyházi Kapcsolatok Államtitkársága által szervezett konferenciát lezáró plenáris ülésen. "Sajnos nem lehetett az egyházakat arra kényszeríteni, hogy képviselőik eljöjjenek és meghallgassák a szervezők által összeállított programot." A szakértő elszólása arra a kimondott-kimondatlan kérdésre volt válasz, mely a Magyarországon nagyobb történelmi múlttal és jelentősebb társadalmi jelenléttel rendelkező felekezetek képviselőinek távolmaradását hiányolta.

Mi lehetett ennek az oka? Tudományos tanácskozások szervezésére alapvetően a tudomány művelésére hivatott intézmények alkalmasak, így például az egyetemek (akár állami támogatással). Sajátos helyzet, ha egy kormányzati intézmény vállalkozik arra, hogy szakmai-tudományos rendezvényt szervezzen. Egy kormányzati szerv által összehívott rendezvény szükségszerűen politikai jellegű üzenetet is hordoz, hiszen a szakmaiság, a tudomány kérdéseiben kizárólag az arra hivatottak illetékesek, ahogy ezt maga az Alkotmány is rögzíti. Szakmai fórumokat a nyugati világban akkor hívnak össze, ha valamilyen törvényhozási vagy igazgatási kérdésben kér tanácsot, szempontokat, véleményeket az állam. Az Országház felsőházi termében megrendezett konferencia más célt tűzött ki: az államtitkárság szakértői állítottak össze programot, melyre - többek között - egyháziakat is meghívtak. Hallgatóságként. Az előadók között voltak kiváló, elismert tudósok, és talán személyes kapcsolatok véletlene által odatévedt, a középszert képviselő szakértők. Amit a szervezők nem akartak: az egyházakat és egyháziakat meghallgatni. Őket hallgatóságként hívták, hogy meghallgassák, mit üzen ma nekik az állam, hiszen az államtitkárság által szervezett, az Országházban megtartott konferencián nem tudományos fórumon szól a pulpituson előadó professzor.

Az előadók kiválasztása mögött szükségszerűen politikai és nem szakmai jellegű döntés van. A méltányosság kedvéért a meghívottak a munkacsoportokban (workshop) persze hozzászólhattak, sőt, két-két percben a rendezvényt lezáró plenáris ülésen is szót kaphattak. (A tíz főelőadó között egyetlen egyházi személy kapott helyet: Mittweida evangélikus lelkésze, a Szászországi Evangélikus Egyház képviselőjeként fejthette ki nézeteit arról, hogy a különböző egyház-finanszírozási modelleknek milyen esélyei és nehézségei vannak Európában.)

Szerencsés és kívánatos volna, hogy az Egyházi Kapcsolatok Titkársága szakmai fórumokat szervezzen, mondjuk az egyházi személyek társadalombiztosításával, az egyházi jogi személyek számviteli kötelezettségével vagy az európai közösségi normák egyházakat érintő szabályaival kapcsolatban. De vajon miért érzi úgy az államtitkárság, hogy tudományos ismeretterjesztést kell folytatnia? Miért várja el a meghatározó felekezetek képviselőit egy ilyen rendezvényre? Hogyan képviseltethetné magát a katolikus egyház egy olyan rendezvényen, mely például a "Catholics for a Free Choice" (Katolikusok a szabad választásért) nevű, a tanítóhivatallal élesen szemben álló (például a művi abortusz szabadságáért síkra szálló) szervezet számára teremt fórumot?

Vitáknak természetesen helye lehet, de minden vita alapja a másik fél tisztelete, az elemi udvariassági szabályok betartása és a tisztességes vitafeltételek biztosítása. Elfogadhatatlan az Országházban egy olyan szekcióülésen eszmét cserélni a Szentszék diplomáciai tevékenységéről, melyet egy olyan szervezet képviselője vezet, mely a Szentszék diplomáciai státusa ellen küzd (a Magyar Köztársaság egyike azon több mint százhetven államnak, mely diplomáciai kapcsolatban áll a Szentszékkel).

Ilyen szereptévesztés mögött csak tudatos provokáció vagy butaság, illetve az elemi érzékenység hiánya állhat. Az előbbit nem felételezhetjük, sőt, a szervezők kifejezetten cáfolták, és aligha van okunk ebben kételkedni. Az utóbbi viszont könnyen elkerülhető lett volna, ha a szervezés igényességéből erre is futja. Hiszen gesztusokban nincsen hiány. A konferencia címében az egyház szó - határozott névelő nélkül - nagybetűvel áll. Sőt, az államtitkárság új logója meglepő módon egyértelműen keresztény jelképrendszert alkalmaz (kérdés, hogy ez nem sérti-e más vallások híveit). Bízzunk legalább abban, hogy az egyházak a jövőben sem kerülnek megalázó helyzetbe. Hogy az egyházakat soha sem lehet majd kényszeríteni. Semmire. Még arra sem, hogy egy ismeretterjesztő szemináriumon részt vegyenek.

Schanda Balázs

"Ilyen szereptévesztés mögött csak tudatos provokáció vagy butaság, illetve az elemi érzékenység hiánya állhat."

Aktuális Archívum Kapcsolatok Magunkról Impressum

Új Ember:hetilap@ujember.hu
Webmester: webmaster@storage.hu