|
![]() |
||||||
![]() |
![]() |
![]() |
Búcsújárás - tegnap és ma Tudományos konferencia Segesden Dél-dunántúli búcsújárás múltban és jelenben címmel Segesden, a hajdani királynéi városban rendeztek tudományos konferenciát Kisboldogasszony ünnepén. Az Árpád-házi Szent Margit Múzeumi Kiállítóhely adott otthont a tanácskozásnak, amelyen szó esett egyebek mellett a somogyi település középkori egyházi szervezetéről, a Mária-búcsúk jelentőségéről, a búcsújárók útravalójáról, a mai búcsúkról, s Erdélyi Zsuzsanna néprajzkutató is jó szívvel emlékezett 1971-es somogyi gyűjtőútjára. Steiner Józsefné Mária kegyhelyeket bemutató képeslap-kiállítása mellett a körmeneti zászlókkal is megismerkedhettek az érdeklődők, akik élvezettel hallgatták a Stella Kamarakórus és a nagyatádi Talentum Irodalmi Stúdió ,,Édesanyánk, hozzád jöttünk" című lírai összeállítását. Sokakat magával ragadott Barna Gábornak, a Szegedi Tudományegyetem tanszékvezetőjének Európa zarándokútjain című előadása. Mint mondta: a zarándoklatoknak azért különös a jelentőségük, mert testileg vezekelve, lelkünket kiüresítve készülünk az Istennel való találkozásra. Egy-egy zarándoklat, búcsújárás, az ehhez kapcsolódó böjt a teremtmény érzését is előhozza belőlünk. Fizikai teljesítményünk kipróbálása is egyben, alkalom és lehetőség önmagunk felülmúlásának. Szó esett a történelmi jellegű búcsújáróhelyekről, az emlékhelyekről, a kegyhelyekről, a zarándokházakról, amelyek fontos funkciót töltenek be, hiszen van hol álomra hajtani fejüket az utak vándorainak. A középkortól kezdődően kegyhelyhálózat alakult ki a keresztény Európában, amely összekötötte a népet, ezért érthetetlen, hogy miért maradt ki az EU alkotmányából a keresztény gyökerekre való utalás - jegyezte meg az előadó, aki elmondta: Magyarországon elég nagy az egyenletlenség a kegyhelyhálózatban. Míg délen, délkeleten akad néhány jelentősebb, addig az Alföldön és Erdélyben alig találunk. Az ok egyszerű: a reformáció terjedése. Szerencsére az országban sok helyre indul gyalogos zarándoklat, főleg fiatalokkal, de a papok közül nem mindenki kel útra a híveivel, mert babonaságnak tartja, s csak legyint egyet. Hogy látja: a búcsúkra, zarándoklatokra indulók között sokan vannak, akik nem meggyőződésből, hanem csak megszokásból, vagy sznobizmustól hajtva jelentkeznek egy-egy útra? - kérdeztük Barna Gábort. - Biztos, hogy néhányan ezért indulnak el, s olyanok is akadnak, akik megszokásból vesznek részt, mert ilyen környezetben nevelkedtek és úgy gondolják, hogy csak úgy lehet kerek a világ, ha ők is útra kelnek egy-egy búcsúra, vagy elzarándokolnak Santiago de Compostellába, Fatimába, Lourdes-ba, Medjugorjéba, Mariazellbe vagy Aachenbe. A 80-as évek végén, a 90-es évek elején a nagy, tömeges búcsúk lehanyatlottak. Kihalt az a paraszti réteg, amelynek fontos volt a régi, hagyományos búcsú, ám helyette nem alakult ki más. Az emberek egy részének van igénye az Istennel való találkozásra, de a templom helyett olyan helyre vágyik, amely még inkább kiszakíthat bennünket a mindennapokból. Ezek pedig a kegyhelyek. Örülök, hogy egyre több helyen kerekednek fel a fiatalok - papi vezetővel, karizmatikus dalokat énekelve, gitározva. Nagyboldogasszony ünnepén például a ferencesek indítottak ifjúsági zarándoklatot Esztergomból, amely Szent István király ünnepére ért Mátraverebélyre, s erre interneten is lehetett jelentkezni. Az egyház reménye is bennük van... - Ez így igaz, és aki részese volt már egy-egy ilyen útnak, tudja, hogy sajátos hangulatúak ezek a zarándoklatok. Az ima, az ének ereje, a természet szépsége különleges gyógyító erő. Öt-hat fiatal ferences is velük tart, s így gyónásra, lelki beszélgetésre is van mód; jóllehet, igencsak emberpróbáló körülmények várnak a zarándokokra, ám nemcsak lelki, hanem történelmi, művelődéstörténeti és botanikai élményekkel térhetnek haza. Ugyan a tömegbúcsúk eltűnnek, de az ilyen jellegű zarándoklatok száma növekszik. Csíksomlyón százezrek gyűltek össze. - Nemzeti kegyhelyünkké vált Csíksomlyó, és történelmünk tragédiája, hogy egy másik ország földrajzi közepén található. Szerencsére sokan törekszenek arra, hogy magyarságtudatukban is meg tudjanak erősödni. Lőrincz Sándor
|
![]() |
![]() |
|
![]() |
Új Ember:hetilap@ujember.hu
|