Búcsújárás - tegnap és ma

Tudományos konferencia Segesden

Dél-dunántúli búcsújárás múltban és jelenben címmel Segesden, a hajdani királynéi városban rendeztek tudományos konferenciát Kisboldogasszony ünnepén. Az Árpád-házi Szent Margit Múzeumi Kiállítóhely adott otthont a tanácskozásnak, amelyen szó esett egyebek mellett a somogyi település középkori egyházi szervezetéről, a Mária-búcsúk jelentőségéről, a búcsújárók útravalójáról, a mai búcsúkról, s Erdélyi Zsuzsanna néprajzkutató is jó szívvel emlékezett 1971-es somogyi gyűjtőútjára. Steiner Józsefné Mária kegyhelyeket bemutató képeslap-kiállítása mellett a körmeneti zászlókkal is megismerkedhettek az érdeklődők, akik élvezettel hallgatták a Stella Kamarakórus és a nagyatádi Talentum Irodalmi Stúdió ,,Édesanyánk, hozzád jöttünk" című lírai összeállítását.

Sokakat magával ragadott Barna Gábornak, a Szegedi Tudományegyetem tanszékvezetőjének Európa zarándokútjain című előadása. Mint mondta: a zarándoklatoknak azért különös a jelentőségük, mert testileg vezekelve, lelkünket kiüresítve készülünk az Istennel való találkozásra. Egy-egy zarándoklat, búcsújárás, az ehhez kapcsolódó böjt a teremtmény érzését is előhozza belőlünk. Fizikai teljesítményünk kipróbálása is egyben, alkalom és lehetőség önmagunk felülmúlásának.

Szó esett a történelmi jellegű búcsújáróhelyekről, az emlékhelyekről, a kegyhelyekről, a zarándokházakról, amelyek fontos funkciót töltenek be, hiszen van hol álomra hajtani fejüket az utak vándorainak.

A középkortól kezdődően kegyhelyhálózat alakult ki a keresztény Európában, amely összekötötte a népet, ezért érthetetlen, hogy miért maradt ki az EU alkotmányából a keresztény gyökerekre való utalás - jegyezte meg az előadó, aki elmondta: Magyarországon elég nagy az egyenletlenség a kegyhelyhálózatban. Míg délen, délkeleten akad néhány jelentősebb, addig az Alföldön és Erdélyben alig találunk. Az ok egyszerű: a reformáció terjedése. Szerencsére az országban sok helyre indul gyalogos zarándoklat, főleg fiatalokkal, de a papok közül nem mindenki kel útra a híveivel, mert babonaságnak tartja, s csak legyint egyet.

Hogy látja: a búcsúkra, zarándoklatokra indulók között sokan vannak, akik nem meggyőződésből, hanem csak megszokásból, vagy sznobizmustól hajtva jelentkeznek egy-egy útra? - kérdeztük Barna Gábort.

- Biztos, hogy néhányan ezért indulnak el, s olyanok is akadnak, akik megszokásból vesznek részt, mert ilyen környezetben nevelkedtek és úgy gondolják, hogy csak úgy lehet kerek a világ, ha ők is útra kelnek egy-egy búcsúra, vagy elzarándokolnak Santiago de Compostellába, Fatimába, Lourdes-ba, Medjugorjéba, Mariazellbe vagy Aachenbe. A 80-as évek végén, a 90-es évek elején a nagy, tömeges búcsúk lehanyatlottak. Kihalt az a paraszti réteg, amelynek fontos volt a régi, hagyományos búcsú, ám helyette nem alakult ki más. Az emberek egy részének van igénye az Istennel való találkozásra, de a templom helyett olyan helyre vágyik, amely még inkább kiszakíthat bennünket a mindennapokból. Ezek pedig a kegyhelyek. Örülök, hogy egyre több helyen kerekednek fel a fiatalok - papi vezetővel, karizmatikus dalokat énekelve, gitározva. Nagyboldogasszony ünnepén például a ferencesek indítottak ifjúsági zarándoklatot Esztergomból, amely Szent István király ünnepére ért Mátraverebélyre, s erre interneten is lehetett jelentkezni.

Az egyház reménye is bennük van...

- Ez így igaz, és aki részese volt már egy-egy ilyen útnak, tudja, hogy sajátos hangulatúak ezek a zarándoklatok. Az ima, az ének ereje, a természet szépsége különleges gyógyító erő. Öt-hat fiatal ferences is velük tart, s így gyónásra, lelki beszélgetésre is van mód; jóllehet, igencsak emberpróbáló körülmények várnak a zarándokokra, ám nemcsak lelki, hanem történelmi, művelődéstörténeti és botanikai élményekkel térhetnek haza. Ugyan a tömegbúcsúk eltűnnek, de az ilyen jellegű zarándoklatok száma növekszik.

Csíksomlyón százezrek gyűltek össze.

- Nemzeti kegyhelyünkké vált Csíksomlyó, és történelmünk tragédiája, hogy egy másik ország földrajzi közepén található. Szerencsére sokan törekszenek arra, hogy magyarságtudatukban is meg tudjanak erősödni.

Lőrincz Sándor

Aktuális Archívum Kapcsolatok Magunkról Impressum

Új Ember:hetilap@ujember.hu
Webmester: webmaster@storage.hu