Akik az irgalmasság útját mutatják...

Felszentelik a krakkói magyar kápolnát

II. János Pál pápa 1980-ban megírta az "Az irgalomban gazdag Isten" kezdetű levelét, melynek alapját a még fiatal korában megismert, Fausztina Kowalska által lejegyzett Isteni Irgalmasság üzenete adta. A Szentatya felmérte, milyen nagy szüksége van az emberiségnek erre az irgalomra, és kezdeményezte, hogy Krakkó külvárosában, Lagiewnikiben, ahonnan ez az üzenet a világ számára elterjedt, épüljön egy Isteni Irgalmasság-bazilika, ahol, mint az irgalmasság szentélyében, olyan módon tudják az eucharisztiát ünnepelni, mint Lourdes-ban, Fatimában és más nagy kegyhelyeken.

A bazilika altemplomában öt kápolnát hoztak létre, azzal a céllal, hogy a különböző nyelvű emberek együtt imádkozhassanak az "irgalmasság szentélyében". Az egyiket Fausztina nővérről nevezték el, a következőbe a lengyel püspöki konferencia a magyar egyházat hívta meg. A harmadikban a német egyház most építkezik, kettő pedig még üres.

A Szentek Közössége nevet viselő magyar kápolna kivitelezésének koordinálása először Antalóczi Lajos egri plébános, majd az ő halála után Katona István egri segédpüspök feladata volt. "Először csak tizenöt szent ábrázolásáról volt szó, az is inkább festmény lett volna - emlékezett vissza a püspök. - Azután jött a javaslat, hogy inkább mozaik legyen, és egyre terebélyesedett a terv. Franciszek Macharski bíboros javasolta például, hogy ne csak lengyel és magyar szentek, hanem a közép- és kelet-európai térség szentjei is kerüljenek fel a mozaikra, illetve akiknek a boldoggá avatása most van folyamatban. Végül hatvannyolc személyt ábrázolt a művész, középen a pajzson pedig Krisztust és Fausztina nővért."

Puskás László görög katolikus lelkész, festő- és mozaikművész számításai alapján összesen nyolc mázsa, több mint hatvan különböző színű mozaikot hozattak Velencéből. 2003 májusában kezdte el a mozaik készítését feleségével, aki Puskás László komolyabb munkáiban rendszeresen részt vesz.

Az oltár jobb és bal oldalán kronológiai sorrendben kaptak helyet a római és görög katolikus szentek és vértanúk. "Elsősorban földrajzi alapon döntöttem, kit ábrázolok, főleg Közép-Európából - mondta Puskás László. - De Portugáliai Szent Izabella vagy Toulouse-i Szent Lajos is magyar származású, csak erről itthon nem sokan tudnak. Ők jelenítik meg a mozaikon nyugat Európát, a görög katolikusok közül páran pedig Oroszországot és Ukrajnát. Hiszen a szentek közössége az egész világot átöleli."

Néhányan nem voltak rajta a legvégső terveken sem. Lengyel kérésre készült el rögtönözve Szent Szaniszló püspök, vértanú, Krakkó védőszentje és Szent Maximilián Kolbe vértanú szerzetes képmása. A görög katolikus püspökök elé került menet közben, a vázlatokban szintén nem szereplő Ioan Balan lugosi püspök vértanú, a másik oldalra pedig a szintén román származású Vladimir Ghika prelátus, akiknek még várunk boldoggá avatására.

Puskás László találta meg egy kis lengyelországi múzeumban azt a Szent István-karereklyét, melynek egy darabját a kápolna fogja őrizni. "Az ereklyét Lembergben, a bernardinus ferencesek őrizték, de tudtam, hogy ott már nem lesz meg. Utánanéztem, hol élnek ma ezek a szerzetesek, és az első helyen, Lezsajszkban, ahol érdeklődtem az ereklye felől, megtalálta a múzeumigazgató atya. Még csodálkozott is, hogy ez a Stephanus Hungarus, ugyanis a csonton csak ennyi van: Sancti Stephani. Amikor a kápolnára megkaptam a megbízást, természetes volt, hogy Krisztus mellé közvetlenül Szent István kerül abban a reményben, hogy a kápolnában elhelyezhetünk egy darabot az ereklyéjéből." A kápolna október 9-i felszentelését több ezer zarándok ünnepli majd Krakkóban.

k.a.

Aktuális Archívum Kapcsolatok Magunkról Impressum

Új Ember:hetilap@ujember.hu
Webmester: webmaster@storage.hu